Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)
Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán
Mederrendező munkálatok a Vág- folyó felső szakaszán. Azok a munkálatok, a melyeket a következőkben lesz szerencsém ismertetni, a Vág folyónak a sztreesnói szoros feletti szakaszára, azaz Turócz, Árva és Liptó vármegyék területére esnek. (Lásd ált. helyszínrajz.) Hazánk e legészakibb része többnyire úgy szerepel a köztudatban, mint a legszegényebb részek egyike, pedig mint az országnak sok más vidéke, ez is bőven meg van áldva a természettől. Már maga a természet bája, sokszor vadregényes szépsége, az üdítő fenyvesek, kincses bányái lehetnének a vidék anyagi jólétének, ha itt a turisztikát szervezték volna. E hegyvidék egyik föékessége a Vág folyó, melynek szakaszai, szorosai helyenkint oly szépek, hogy bátran kiállhatnák a versenyt sok híres külföldi szépséggel, pl. hogy többet ne említsek, az úgynevezett «sächsische Schweiz»-czal, az Elba folyó völgyével. A természet másik adománya a vízi erők sokasága. Az ipar szemlátomást fejlődik, modern gyáiak kelelkeznek, azonban a vízi erők kihasználása a régi állapotban maradt. Vízimü van ugyan elegendő, de ezek kisszerűek s ezeknek is sok bajuk van a folyó hordalékával és elfajulásaival. A rendelkezésre álló nagy esések kihasználásáról, a víz tárolásáról, a vízhasználatok czentrális szervezetéről szó sincsen, sok ezer lóerő még mondhatni kihasználatlanul parlagon hever. Az egyetlen vízhasználat, mely ez idő szerint a Vágót közgazdasági fontosságúvá teszi, a nagy tvitajozás. Évente sok ezer tutaj úszik le rajta Komáromig, sőt azon alúl az alsó Dunáig. A tutajozás fontosságát a vasúti vonalak fejlődése némileg háttérbe szorítja, de hogy n álunk a szállítás eme legolcsóbb módja fontos közérdek marad, az már abból is világos, hogy vasúti vonalaink túlterhelt volta mellett a sok ezer tutajfa szállítása aligha lenne kellően és megfelelő áron lebonyolítható. A tutajozás akadályainak a mederből való eltávolítása, a mederrendezés e szerint fontos gazdasági érdek. A mederrendezés, s a kártételek elleni védelem iránti kívánság, különösen a két legutóbbi nagy árvíz, az 1894. évi s az 1903. évi árvíz után nagyon megerősödött. Az érdekeltek és a hatóságok már az 1894. évi nagy árvíz után kérvénynyel fordúltak a m. kir. földmívelésügyi ministeriumhoz a Vág folyó rendezése iránt s e panaszok, illetve kérelmek következtében a m. kir. földmív. ministerium