Vízügyi Közlemények, 1907 (23. füzet)
23. füzet
и Azonkívül az osztály összehasonlítást tett a Szolnok—budapesti és Csongrád— budapesti irányok között a forgalom szempontjából is, mind a két irányt, mind a vasúti közlekedést szembe állítván egymással. Az osztály arra az eredményre jutott, hogy a budapest—szolnoki hajózócsatorna elönyösebb a budapest—csongrádinál ; főképen, lia a nagy Alföldön a Szatrnár—Debreczen—Szolnok fövonalú transversális hajózócsatorna létesülne, mi a vízi utak fejlesztésének felkarolásával bizonyosnak tekinthető. 3. A morvavölgyi hajózóűt. (IV. rajzmelléklet.) Közvetlen csatlakozás a wien—oderbergi hajózócsatornához. A tervezéskor különösen két körülményt kellett szem előtt tartani ; t. i. az osztrákokkal való megegyezéssel lehetséges-e a wien—oderbergi csatornához az alsó Morva folyón közvetetlenül Angernnél csatlakozni? avagy az osztrákok ellenzése következtében az összekötő vízi út Gödingig nyújtandó meg s a csatlakozás itt történnék ; mert valószínű, hogy az osztrákok az Odera felé tartó magyarországi forgalomnak Wien-en át való irányítására, hogy az innen jusson az általok már megkezdett csatornába, mindent el fognak követni. Ily csatlakozás pedig mind a magyar iparra, mind a kereskedelemre igen nagy károsodást jelentene, mint itt végül röviden utalunk reá. Az osztrákok beleegyezésével Angernnél lehetséges csatlakozás esetén a hajóút a Morva folyóban lenne, mely czélra ennek medrét kellene rendezni. Lehetséges azonban a Morva medrét csak a vasúti hídig használni, innen pedig Angernig külön csatornát építeni. A gödingi csatlakozás esetén a Morva folyó Dévény-Ójfaluig szolgálna hajóútul, innen tovább a völgy magyarországi oldalán csatorna épülne Gödingig. Ezekhez képest az osztály kénytelen volt több módozat szerint dolgozni ki a terveket, mint ezeket a következőkben kivonatosan ismertetjük. I. Tervmóclozat. A hajózást a Morva torkolatától Magyarfalváig a Morva folyó medrének rendezésével eszközölnök; onnan a szemközti Angernhez, illetőleg az osztrákok duna-oderaközi csatornájához, külön rövid csatorna eszközölné az összekapcsolást. Ennél a módozatnál a hajózóút hosszasága a Morva medrében 30 i km., az összekapcsoló csatornában l-9 km. lenne. A Morva folyó kisvizének magasságai az említett végpontokon 136-7 m. és 142"o m. Adria felett; vagyis az egész esés a folyóban 5'3 m. Az összekapcsoló csatornában az emelkedés attól függ, mily magasan fog itt a wien—oderbergi csatorna elvonulni ? A tervezet kettős szekrényü csegével leküzdhető emelkedést vett figyelembe. A Morva folyó medre a kis víz számára (14-e m 6 másodperczenként) akként volna vezérárokkal ellátandó, hogy ez a hajóknak a legalacsonyabb vízállások idején is legkevesebb 2 m. mély járást biztosítson.
