Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,69 Az Oderába befektetett szabályozó és fenntartás-költségek 1874-töl 1900-ig 84 millióra emelkednek. A Warthe és az Odera-Visztula hajóút. A Warthe (az Odera mellékfolyója) 762 km. hosszú, melyből 350 km. porosz területre esik. Konirtól (Oroszország) kezdve 400 km. hosszúságban hajózható, de a hajózásnak csak Posentöl kezdve van jelentősége. Vízgyűjtő területe 53.710 km

2. A szabályozással 1 m.-es kisvízi mélység elérésére törekedtek, de a czélt még nem érték el. A medret 60 m.-re szorították össze. Netze és Posen közt csak 0 7 m. a kisvízi mélység, de a Netze és Iíüstrin közt elérték az 1 m.-t. A hajózó idö 285 nap évenkint; a Finow-csatorna hajótípusa közlekedik a Warthen. Az Odera-Visztula hajóút 4 részre oszlik : 1. a Warthe folyó az Odera és Netze közt; 2. a szabályozott Netze Nakelig; 3. a Bromberg-csatorna Nakeltöl Brombergig; 4. a csatornázott Brahe Brombergtöl Brahemündeig a Visztulán. A Netze 280 km. hosszú, melyből az Odera-Visztula hajóút 189 km.-t foglal el. E hajóútszakasz 4 részre oszlik : 1. az első rész 14-3 km. hosszú és csatornázott Netze néven ismeretes, mert két gátja van; 2. a második rész 53-2 km. hosszú; ez a lassú Netze Gromaden és Ursch közt; 3. a harmadik 72'6 km. hosszú rész a gyors Netze egész a Drageig; 4. mely alatt az alsó Netze van a Wartheig. A szabályozás a két utolsó szakaszra terjed. Itt éles kanyarúlatok voltak, melyekben jégtorlódások keletkeztek s az így beálló árvizek a földmívelésre hasznosak voltak. A kanyarúlatok elvágásával a jégtorlódások megszűntek s ezért, hogy a földinívelés ne szenvedjen, 4 duzzasztógátat építettek a téli árvizek elöidézesére. E gátak felhasználhatók a Netze későbbi csatornázására. Jelenleg azonban a gátak az év legnagyobb részében nyitvák s a kamrazsilipek csak a téli mesterséges árvízkor vannak használatban. A hajózó idö 270 nap ; a hajózó-mélység 2 m. a középvizek alatt. A Bromberg-csatorna 26'8 km. hosszú, melyből az osztóböge 16 km. Ez 4-2 m. magasabb mint a Netze Nakelnél és 26'4 m.-rel mint a Brahe Brombergnél. Ezért nyugaton két, keleten 7 böge van. A vízmélység 1"5 és 2 m. közt változik. Az alsó Brahe Bromberg és a Visztula közt 12 km. hosszú. A medret 26 méterre szorították össze, de az 1"4 m. mélységet nem tudták elérni. Ezért 2 gátat építettek belé, melyek l-8 m. vízmélységet biztosítanak. Brahemündénél menedékkikötőt létesítettek. Mind a Bromberg-csatornán, mind a Brahen nagy faszállítás van. A Visztula hossza 1068 km., melyből 222 km. esik Poroszországra. 40 km.-re a tengertől 2 ágra oszlik, melyek közül a keleti Nógat néven ismeretes. A szabályozás czélja, hogy mindenütt P67 m. mélységet biztosítson a középkisvizek alatt. Ezért néhol hosszú darabon sarkantyúkkal szorították össze a medret ; a Nógat fölött 375 m., alatta 250 m. szélességet adtak a hajózó medernek. De a szabályozással nem tudtak még 1 m. mélységet sem elérni az évi 265 napra terjedő egész hajózó idö tartamára. 1893-tól 1900-ig 7'5 milliót fektettek be új munkákba és 17 milliót fordítottak a fenntartásra. Ezenkívül a torkolat megjavítására 27-5 milliót költöttek. 1895-ben új torkolatot létesítettek, melyet 100 m. hosszú móló véd a tengerben. A szabályozó munkálatok a jég járásában tetemes javulást idéztek elö. Számos menedékkikötö létesült. A folyón közlekedő legnagyobb hajók 400 t.-ásak. Főként az orosz faszállítás teszi ki a Visztula forgalmát.