Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

49 Keresztszelvényfölvevő- és rajzólólcészülék vízfolyásokra (Centraiblatt der Bauverwaltung, 1901). Elektromos vontatás csatornákon (U. 0.). A Duna szabályozása Schildorf nál (Österr. Wochenschrift für den öff. Baudienst, 1901). Vering rendszerű elektromos vontatás (U. o.). Az Oppa szabályozása Jägerndorfnal (Zeitschrift des österr. Ing.- und Architektenvereines, 1901). Az ivóvíz kérdése Dalmácziában (Allgemeine Bauzeitung, 1901). A darwen-i elektromos vasút üzeme az ürülék elégetésével (Mittheilung des Vereines für die Förderung des Local- und Strassenbahnwesens, 1901). Utczák öntözése petróleummal (Scientific American, 1901). Eedrige gát (Engineering News, 1901). 80 t.-ás úszódarú (Engineering, 1901). Tengeri szívó-kotró (Engineering News, 1901). Oaklandi siklós hajójavító (Scientific American, 1901). A Periyargát és öntöző munkálatok (Engineering News, 1901). A « Kronprinz Wilhelm » transatlantikus gőzös (Scientific American, 1901). 7 árboczus schooner (U. o.). A lanes-i vasbeton-rezervoár (Revista de Obras publicas, 1901). A barcelonai semleges zóna (U. o.). A szabad kikötök (U. o.). Újabb mód a lábbogók kihorgonyozására (Giornale del Genio civile, 1901). A Tiber partfala megromlásának vizsgálata (U. o.). A római mezők kolmatálása (Annali délia Società degli ingegneri architetti italiani, 1901). Milánó vízvezetéke (II politecnico, 1901). A Volkhof-zuhatagok megjavítása (A szt.-pétervárkörnyéki közlekedő utak igazgatóságának közleményei, I. köt., 1901). Az orosz utak, hajózó utak és kikötök története (Az orosz közi. minisztérium hivatalos kiadása, 1900). A víz ütése csövekben (A városi egészségügyi kongresszus munkálatai, IV. köt.) 1902. ELSŐ ÉVNEGYED. 1. A mozgó medrű folyók alakja. (Mémoire sur la forme des cours d'eau à fond mobile.) írta : George Poisson. Fargue az Annales 1868. és 1882. évi folyamában meghatározza a vízfolyás czélszerü vonalozását, de nem határozza meg a vonal pontos alakját. Ö bisinusoid vonalat ajánl elfogadásra, de semmivel sem bizonyítja, hogy e vonal jobban megközelíti a folyás természetes alakját, mint a többi. Ezért Poisson keresi a folyó vonalozásának azt az alakját, mely leginkább megfelel a folyó természetes alakjának és azoknak a törvényeknek, melyek ez alakcft előidézik. Az 1868-iki Fargue-íéle értekezés egy hipotézist vet föl : a vízfolyás szálainak egymáson való kölcsönös áthatolását. E hipotézisből indul ki Poisson is. Miként Fargue, ö is úgy értelmezi a vízszálat, hogy az valamely függőlegesben elhelyezkedett vízelemek összessége, melyek mind egy ugyanazon sebességgel, a függőleges középsebességével közös irányban mozognak. De míg Fargue a vízszálat egyetlen molekula vastagságúnak gondolja, addig Poisson azt a víztömeget nevezi vízszálnak, mely két végtelen közel levő Fargue-féle vízszál között van, vagyis Poisson a vízfolyást egész sereg érintkező vízszálból gondolja összetéve, mely vízszálakat Vízügyi Közlemények. XXII. 4