Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

35 átmegy a Chatelard hegyipatakon, majd újabb tunnelbe jön, melynek végén 140 m. esóssel 10.000 lóerőt állítanak elő. A vízkamrából 2 drb 1'4 átmérőjű aczélcsö

1vezeték viszi a vizet 12 Girard-turbinára, melyek egyenkint 800 lóerejüek. A gyár szódát és szódatermékeket készít s másodsorban kalcziumkarbidot. A Chédde községi vizi mű tipusa a csekély költségű, nagyerejü vizi müveknek- A turbina, tengelyén mért lóerőnkénti befektetés itt 150 frk, míg néhol helyenkint a befektetés 1000 frkra is rúg. Az egy lóerő évi előállítási ára 13 frk a turbina és 22 frk a dinamó tengelyén. 6. A chapareiUani és pontcharrai telepek. E két telep az 1898-ban 1,000.000 pénzalappal létesült társulat tulajdona. A chapareiUani vizi mű a legnagyobb esésű a világon; 620 m A hasznosít. A Cernon-patak, mely a vizet szolgáltatja, csak alig 50 litert ad. A vízkivételi mű csekély magasságú falazott gát, s egy aczélcsö 0'3 m. átmérővel, mely 3800 m. hosszú s melynek végén a 620 m. bukás áll elő. A kifejt' hetö vizi erő 300 — 1500 lóerő a Cernon vízhozománya szerint. Két turbina 1500 ampére-erösségü és 160 volt-feszültségű váltakozó áramot termel dinamók segítségével, mig két más turbina 20 ampères és 5000 voltos váltakozó áramot szolgáltat. Az áramot Barraux és Chapareillan világítására használják s még egy kevés kalcziumkarbidot is gyártanak. 1899-ben Cliambéry város czéljaira új vizi müvet létesítettek a Bréda patakon. 3—4 m. magas fagát a vízkivételi mű ; hozzá csatlakozik egy 490 m. hosszú nyilt csatorna, mely aztán 6 m

a átmetszetü tunnelbe megy át. A tunnel végén 35X5 m. nagy rezervoár van, mely megülepíti a vizet. E rezervoárból 16 m. átmérőjű nyomott vascső vezet ki. Az esés 42 m. ; a vízmennyiség 3—7 m

3; a kifejthető munka 1300—3000 lóerő. 6, egyenkint 50 lóerős turbina 3 fázisú váltakozó áramot termel. A világítás czéljaira a hektowattórát 6 centime-mai fizetik. Motorikus czélra reggel 5-től este 7 óráig való használat után 300 frkkal fizetik lóerejét évenkint (0'3 frkjával kilowattját). A világítás idején kívül eső motorikus használat esetén az előbbi ár felét fizetik. 7. Bergès telepe Lanceyban. Grenobletól 15 km.-nyire Lanceynál létesítették az első nagyesésü ipari vizi müvet. A Belledonne hegység 2500—3000 m. magas, lejtői meredekek, esősek, számos tóval. A hegyen felgyűlő hó és jég egyenletesen táplálja a vizeket s ezért nevezte Bergès fehér kőszénnek e nagy víztárakat. A kisvizek nem nyáron, hanem télen állanak elő (Nem l'étiage-zsal, hanem l'hivernagezsal van dolgunk), mert nyáron a hó olvadása elegendő vizet ad. A Crozet-tó szabályozza a Combe-patak vízhozományát. E tavat Bergès elgátolással növelte. Azonkívül a Saint-Mury-patak vizét is Lanceybe vezette. Majd később tunnel segítségével megfúrta a Crozet-tó fenekét s ily módon újabb energiaforráshoz jutott. Ha még a többi patakokat is hasznosítani fogja, 10.000 lóerő áll majd rendelkezésre. Bergès tanulmányai alapján 10 millió lóerőre teszi Francziaország vizi erökészletét. Jelenleg a vasutak és gyártelepek 65 millió lóerőt képviselnek Francziaországban ; a vízierö tehát bőven fedezné az energiaszükségletet. Valószínű, hogy Berge s túlbecsüli a vízi erő nagyságát; de ha csak 5 millió lóerő áll is rendelkezésre, ez is óriási. A telephez a víz a nagy nyomás következtében 60—80 m. sebességgel érkezik ; ezért különleges turbinákról kellett gondoskodni. Nagy, 4 m. átmérőjű lapos kerekek ezek 5—6 cm. szűk nyílásokkal a lapátok közt. A kerék kerületi sebessége akkora, mint a vízé, mely 2 cm. átmérőjű sugárban éri a kereket. Minden 600 lóerős kerékre 4 vízsugár jut. 3*