Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

lit vízállása alatt. Az oldersumi zsilip 568.750 frkba került. A borsumi zsilip összeköttetésben van Emden kikötőjével. A csatorna vízszine alacsonyabb, mint a kikötőé ügy, hogy a különbség 2 05 m., melyet a zsilip egyenlít ki. Az ellenfalakban nagy 2-35—

Г5 m. méretű négszögletes vízvezeték van deszkázatból és czölöpökböl készítve. E nagyméretű vezeték lehetővé teszi, hogy a zsilip megtöltéséhez szükséges 2000 m

3 víz 3 perez alatt beereszthető legyen. A borsumi zsilip költsége 632.500 frk volt. A csatornát csakis eredetétől Gleesen-ig kell külön vízzel táplálni. Gleesentöl lefelé az Emden vize látja el az oldalcsatornát. Herve-töl és Dorlmund-tól Gleesen-ig 150 km. hosszúságban a vízszükséglet a következő: 1. A nyári párolgás 6 mm. naponkint, 30 m. vízvonalban és 150 km. hosszúságban (km.-kint 180 m

3) összesen 27.000 m

s. 2. Beszürödés 500 m

3 km.-kint, összesen 500 X 150 = 75.000 m

3. 3. Veszteség a zsilipkapúkon 120 m

3 km.-kint, 120 X 150 = 18.000 m

3. 4. Napi 20 zsilipelést föltételezve, átlag 4-l m. eséssel és 630 m

3 vízfelszínnel számítva (630 X 410 X 20) összesen 52.000 m

s. 5. Az első években 350 m

3 többlet-ráadás km.-kint = 52.500 in

3. Tehát a napi vízszükséglet 224.500 m

3, mi 2'6 m

3-t jelent mperczenkint. De a Mittelland-Kanal kiépülte nagyban csökkenteni fogja ezt a vízszükségletet, melynek nagy részét a Weser folyó fogja fedezni úgy, hogy csak a csatorna kezdetétől Bevergernig terjedő szakaszt kell majd külön táplálni s a vízszükséglet 1'712 m

3-re redukálódik. A vízzel való ellátás jelenleg a Lippe folyóból történik, azon a ponton, hol a csatorna keresztezi. Itt vízemelötelepet építettek, mely 3'4 m

3 vizet tud a csatornának szolgáltatni. 3 gözszivattyú van itt felállítva, egyenkint 0-800—1'15 m

3 vízemelöképességgel. A rendes vízszükségletet 2 szivattyú már fedezi, a 3-ik csak kivételesen működik, mikor is maximumban 3 X 1*15 = 3'45 m

3-ig fokozható a vízemelés. Még egy 4-ik szivattyút is állítottak be a nagy vízmennyiségre tekintettel, melyet a csatorna megtöltése kivánt. A magasabban fekvő dortmundi bögébe 2, egyenkint 250 1. emelő képességű szivattyú szállítja a vizet; e szivattyúk a hajóemelö gépekkel kapcsolatban szintén elektromos üzemüek. Senden-nél a csatorna a Venner Moor nevű mocsarat szeli át s magába veszi e mocsárba ömlö vizeket, melyek télen egymagukban képesek a csatornát vízzel ellátni, bár csak 60 km

2 a vízgyűjtőterületük. A lippei vízemelö centrifugális szivattyúk 16—17-Ö m.-re emelik a vizet, ebből 5-5 a szívó, 12 m. az emelőmagasság. A szivattyútelep berendezésének költsége 986.250 frk. Az évi üzemi költség 112.500 frk; 1000 m

3-nek 1 m.-re emelése 0-33 frk, nem számítva az amortizáczió-költséget. A dortmundi böge vízemelö berendezése 250.000 frkba került. A megfigyelések azt mutatták, hogy a párolgás naponkint 0'72 cm. augusztusban s a beszivárgás 1 cm. naponkint. A nagy 150 km. hosszú csatornaszakaszban folyó m.-kint 05 m

3 a napi vízveszteség párolgás és elszivárgás révén, mi csekély, ha meggondoljuk, hogy a vízszníszélesség 30 m. A franczia csatornákon 16 m. vízszínszélesség mellett 0-250 m

s a napi természetes vízveszteség de igen sok helyütt 0'6 m

3-re is fölmegy. Tervezik, hogy a Ruhr-ból kivezetett csatornán fogják a Dortmund-Ems-csatornát táplálni, mert a táplálás a Lippe-böl drága. Ekkor majd a heinrichenburgi hajóemelöt is átváltoztatják lépcsős zsilipekre.