Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,134 Legyen n az az időtartam, mely alatt a medencze legtávolabbi pontjáról is a csörgedező víz a medencze alján levő megfigyelő állomáshoz érkezik és legyen t az esőzés időtartama; akkor, ha t^>n, a t—n idö alatt az egész medenczéröl egyenletesen csörgedezik a víz s a keletkező árhullám kulminácziója elnyúlik s a t—n idö alatt változatlan a vízállás. Míg, ha í<n, akkor a kulmináczió egyetlen időpillanatig tart. Ha az árhullám levonulásának észlelése nem közvetetlenül a medencze alján, hanem a kifejlett meder mentén lejebb van, akkor az n időhöz még egy n' időtartam járul, amíg az árhullám a medencze aljától az észlelöhelyhez érkezik. A dolog nagyban komplikálódik, ha az eső óránkinti sebessége változó, vagy ha az esőzés tartama és az esö intenzitása a medencze különböző részein más és más. Ezért Delemer egy nagyon kis medenczét (a Montpezat-medenczét) vesz először tanulmány alá; itt fölteheti, hogy az esőzés az egész medenczében egyentö intenzitású és tartamú. A Montpezat-medenczében az esö magasságát Delemer a montpezati esőregisztráló grafikonjában adja meg, a keletkező árvíz magasságát pedig a veyriéres-i mérczén, mely a magas hegyvidék tövében van. A tanulmány alá vett árvizekből kisüti Delemer, hogy a Montpezat-medencze szaturált sága 1*5 m. veyriéres-i vízálláskor következik be és megállapítja, hogy 6, 12, 18, 20, 2 *, 30, 34, 48 mm. óránkinti sebességű esőnek (ha folyton tartanak), mekkora kulmináczió felel meg Veyriéres-ben. E változatlan vízállásmagasságokat táblázatba foglalva közli. A Chassezac-medencze sokkal kiterjedtebb az előbbinél; itt 4 csapadékíró és3 egyszerű csapadékmérő adatait veti egybe Delemer a les vans-i vízállásokkal. Itt egy kicsit összetettebb a jelenség, de a vízállások szembetűnően a villeforti csapadékgrafikont követik, bár volt reá eset, hogy Villefortban erös helyi esö esett, melyet a vízállás nem érezett meg. A csapadéki és vízállásgrafikonok összehasonlításából kitűnik, hogy 7 óra szükséges, míg a magas hegygerinczröl a csapadékvíz Les Vansba érkezik ; e 7 órából egy félóra az árhullámnak a hegy tövétől Les Vansba jutására esik. Itt is meghatározza Delemer, hogy az egész medenczére egyenletesen elosztott 5, 11, 18, 20, 22 és 25 mm.-es óránkénti esőnek mekkora vízállásmagasság felel meg Les Vansban és hogy mekkora vízállás (l-8) felel meg a szaturáltsági állapotnak. Meghatározza továbbá a medencze csörgedezés-tényezöjét, hogy egyes esőkor a csapadék hányadrésze csörgedezik Les Vansnál. E tényező 0'43—0485, sőt 0'50 közt változik egyes nagy árvízkor, de átlagban 0'40-et tesz ki, mert kis. esőkor 0'31-re is leszáll. A Joyeuse medenczéjében nem tud kellő összefüggést találni Delemer az esö és vízállás közt, mert a csapadékmérő adatai nincsenek arányban az egész területre hullott esővel. A megtett tanulmányok alapján a csapadék mennyiségéből az árvizek előrejelzését kisérti meg Delemer Veyriéres és Les Vans állomásokra. Ez előrejelzések részint a legtávolabbi pontról a mederbe történő csörgedezés ideje alatt hulló csapadéknak ez idö alatt egyenlő intenzitását föltételezve, részint pedig a maximális intenzitás tekintetbe vételével történnek. Minél szétágazóbb a medencze, az előrejelzés annál bizonytalanabb. A felsőbb állomásokra a csapadékból történt vízjelzésböl Vallon állomás árvízi maximumára következtet.