Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,125 8. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Szabályzat-tervezet a vasbetonépítményekre. (

Ciment armé. 1904 márcz.) A portlandczement-tipusú salakczement. (Nouvelles annales de la construction, 19G4 márcz.) Uj módszer a vasbeton számítására. (Revue du génie militaire, 1904 jan.) Hengeralakú mozgógát. (Génie civil, 1904 febr.) A partok védelme és megtámadása torpedókkal. (Revue technique, 1901 jan.—márcz.) Az ymuideni vasbeton-töltés. (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1903 okt.) Vasbeton világítótorony. (U. o. nov.) Facsövek. (Revue du génie militaire, 1904 jan.) A mélytalajvíz higiénikus fontossága és foglalásának módja. (Revue technique, 1904 febr. és márcz.) Az ozon-ipar jelenlegi fejlődése. (Société des Ingénieurs civils, 1903 decz.) Drezda város kiállítása. {

Oestprr. Wochen schrift den öff. Baudienst, 1903 decz.) A Jersey városi víztartó. (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1903 okt.) Seprőgép utczatisztítás czéljára. (U. о. nov.) Amerikai tanulmányok a turbinák munkaképességére. (La houille blanche, 1904 jan.) Laboratóriumi turbinatanulmányok. (U. o.) Magasnyomású centrifugális szivattyú. (Société des Ingénieurs civils, 1903 decz.) Hidroelektrikus berendezések Ausztriában. (Elektrotechnische Zeitschrift, 1903 decz.) A Hudson esésének hasznosítása. (Electrical World, 1903 okt.) Elektromos vontatás az Erie-csatornán. (U. о. nov.) A világ legnagyobb erőátviteli központja Montreal-ban. (U. o. decz.) Törvényjavaslat a vizi müvekről. (Journal officiel, 1904 febr.) Az atlantikus forgalom és a hajózó tröszt. (Zeitschrift des Oesterr. Ingenieur und Architekten-Vereines, 1903 szept. és okt.) A falazatok védelme nedvesség ellen. (U. o. decz.) MÁSODIK ÉVNEGYED. 9. Az Agba-kikötő bulláratörő je Algirban. (Note sur la jetée du port de l'Agha à Alger.) Irta : Gauckler. 1899 előtt Algir kikötője az északi, keleti és déli hullámtörök között terült el. E hullámtörök közül az északi volt kitéve a legviharosabb tengernek. Ezt a mólót eleinte 10m

s, később 15m

s térfogatú betontuskókból készítették. Majd a meghoszszabbításkor a hullámtörő magjául kisebb méretű köveket alkalmaztak oly formán, hogy kifelé a máret fokozatosan növekedett. A lejtöket, eleinte mindkettőt, később csak a nyílt tengerre nézőt lőm^-es betontuskókkal borították. E tuskók egész 10 m. mélységig hatoltak le. Batontuskók helyett falazott tuskókat is alkalmaztak. A vízszín fölé 3 m.-re betontestet öntöttek, de e koronaépítményt a bekötésnél fölemelték, a hullámtörő vége felé lejtették úgy, hogy a tuskókat hordó vasúti kocsik számára lejtő létesült. Eleinte a hullámtörő oldallej tőjét 45° hajlással készítették, később a viharok enyhébbé tették ezt a lejtöt s a töltéstest sülyedésével a hiányokat 15, sőt 30 m

3 nagyságú tuskókkal pótolták. A koronát a külső részen 6 m. magas mellvédövei látták el, melyet a helyszínén készült 100—120 m

3 nagyságú tuskókból létesítettek. A vihar néhol megrepesztette a koronát ; itt-ott sülyedések állottak elö s a vízalatti építményben is üregek létesültek. A kövek egyrésze a fenékiszapba nyomódott; ezenkívül egy köpusztító kagyló, melyet közönségesen tengeri datolyának