Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,118 A kritikus állapot itt is két nyomómagasság között áll be, mikor a vízsugár hol a ránczos, hol a sima alakját veheti föl. Ez a kritikus nyomómagasság függ a eső átmérőjétől, hosszától, a folyadék hőmérsékletétől. A jelenséget először Dubuat észlelte. Gerstner és Girard kimutatta, hogy a jelenségre a hőmérsékletnek is van hatása. Poiseuüle pedig képletbe foglalta a kapilláris csövekben történő lassú vízmozgás törvényét. Szerinte hol Q a csőből kifolyó vízmennyiség, L a cső hossza, D az átmérője, H a víznyomás, К tapasztalati állandó és ® a mérséklettől függő tényező. Hägen a csövekben mozgó vízre más képletet állított föl, mely alkalmas a lassú és gyors kifolyás kifejezésére. Hägen képlete átalakul a Poiseuille-ébe, ha a vízmennyiség csekély és második hatványa elhanyagolható. Couette hasonlóan kísérletezett a csőnyíláson kifolyó vízzel s észlelte a vízsugárnak ezt a kettős állapotát. Számos esete van tehát (a fölsoroltakon kívül is) a vízfolyás kettős alakjának s a folyás alakjának hirtelen megváltozása néha sok zavart okoz a vízmennyiség meghatározásában. 4. A németországi belliajózás jelenlegi eszméi. (Les idées actuelles de l'Allemagne sur la navigation intérieure.) írta : Aron. A császárság megalapításakor a németországi hajózó utak nagyon fejletlen állapotban sinylödtek. Bár a hajóutak legnagyobb része már abban az időben megvolt, de ez utak bizonytalanok, rosszúl kihasználhatók voltak. 1875-ben a belhajózás forgalma 2'9 milliárd tonnakilométert tett ki. Nem igen voltak kikötök s a hajók sekélyjáratúak, kevés tonnatartalmúak. Manapság a forgalom 12 milliárd tonnakilométert tesz ki (egy harmada a vasúti forgalomnak). Három nagy vízi közlekedöút vonul délről északra Németországon át : a Rajna, Elba és az Odera, melyek természetes állapotukban hajózhatók s a mesterség csak megjavította az útat. Mindhárom folyónak független gazdasági köre van. Függetlenül ömlenek a tengerbe, honnan beszerezhetik a vidékükről hiányzó termékeket s rövid úton viszik felhasználásuk helyére ; mindeniknek külön kőszéntelepe van : a Rajnának Westfáliában, az Oderának Sziléziában s az Elbának lignittelepei Csehországban; ezenkívül a Rajnának és Oderának vasa is van. Keresztirányban két csatornája húzódik : a bradenburgi hálózat, melyet Berlin létesített és a Dortmund-Ems-csatorna, mely sok kritikát keltett föl. De a Rajna még ma is izoálva van a többi vízi úttól. A Rajna Németország dicsősége, bár legalsó szakaszán elhagyja az országot és idegen földön ömlik a tengerbe ; oly nagy a forgalma, hogy csakis az amerikai nagy tavak forgalmával vethető egybe. Mintegy 6 milliárd tonnakilométer az évi forgalma. Hajózó mélységének minimuma Strassburg és Mannheim közt l-2 m., Mannheim és Mainz közt 2'5, Mainz és St.-Goar közt 2-0 m., St.-Goar és Köln közt 2-5 m., Köln alatt 3'0 m. Rajta 1200—1500t.-ás árúhajók közlekednek, söt Kölnnél már 2500 t.-ás hajók is vannak. A nagy uszályhajók hármasával kapcsolva, meglepő benyomást tesznek a szemlélőre. A gabona, a kőszén (8 millió tonna évenkint), de iparczikkek is adják a forgalmát. Kikötői 3 csoportba oszlanak : a köszénkikötök