Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,106 tornába, vagyis ha.-onkint 3'3 1. és így összesen 5—5'5 1.-t kell mperczenkint és ha.-onkint levezetni. Az egységes rendszerben a rendes záporesők ^-e, 1/ 3-a jut a csatornába, vagyis ha.-mperczenkint Berlinben 21, Londonban 23—25, Bécsben 27, Hamburgban 39, Párisban 42, Bómában 62 1., vagyis átlagban 30—40 1. A szét­választó rendszer a maga kis csöveivel gyakran telt szelvénynyel működik, a másik két rendszer nagy szelvényt, vizsgálható csatornákat követel. Az öblögetés igen hatásos tisztító a szétválasztó rendszerben, míg a másik 2-ben nem, mert a víz nem folyik nyomás alatt. De viszont a szétválasztó rendszer csövei könnyen dugul­nak és törnek. Az egységes rendszer nagy esést és bő vizet kiván ; a sebességnek legalább 60—80 cm.-t kell elérnie, mi legalább O'OOő esésnek felel meg. Ezért csak nagy esésű helyeken alkalmazható. A szétválasztó rendszer csövei nem tartalmaz­nak homokot és törmeléket s elég 0-3 m.-es sebesség ; ezért mindenütt, hol az esés 0'005-nél kisebb, a szétválasztó rendszer megfelelőbb ; pl. Nápolyban, Kölnben. Még inkább kitűnik az elválasztó rendszer jó oldala ott, hol nincs esés és mesterséges vizemelést kell alkalmazni. A mi a szennyes vizek tisztítását illeti, a szétválasztó rendszer, melynek víz­hozománya csekély, határozottan fölényben van az egyvezetékü fölött. A költségek szempontjából a szétválasztó rendszer általában drágább, mert a házi vizeket vezető csőhálózaton kívül még egy akkora csatornahálót kell készí­teni, mint az egyvezetékesnél, mely csakis ezt az utóbbi befektetést kívánja. De lehetnek esetek, midőn az esővíz levezetésére régi csatornahálózat szolgálhat, vagy valamely kevésbbé költséges, egyszerű mód kínálkozik reá; ily esetekben a szét­választó rendszer olcsóbb is lehet. A nagyobb városok, Páris, Berlin, Brüsszel, Bécs, Róma, New-York stb. mind egyvezetékü rendszerrel csatornázottak. A szétválasztó rendszer Angliában és az Egyesült-Államokban kezd terjedni ; utóbb Francziaországban és Európa más orszá­gaiban is terjed. Francziaország 616 városa közül, melyek 5000-nél több lako­súak, csak 257-nek van csakis az esővizek számára csatornája, 65-nek van oly csatornája, mely a házi vizeket is befogadja és 3-nak szétválasztó rendszerű csa­tornája. Némely helyek valósággal kínálkoznak a szétválasztó rendszerű beren­dezésre. Összeszegezve a mondottakat, 1. mindenféle csatornázó rendszer a maga helyén alkalmazva, megfelelhet a higiénikus és egyéb követelményeknek ; 2. a vízfolyásoknak a fertőzéstől való megvédése szempontjából a szétválasztó rendszer is van olyan jó, mint az egységes; 3. az egységes rendszer az erős esésű helyeken jobb, mint a szétválasztó ; 4. kis esésű helyen a szétválasztó rendszernek van elsőbbsége, főként, ha a vizet szivattyúzni, nyomni, vagy emelni kell ; 5. a szétválasztó rendszer annál olcsóbb, minél egyszerűbb az esővizek levezetésére szolgáló mód; 6. a szétválasztó rendszer vize könnyebben és olcsóbban tisztítható, mint az egyvezetéküé. E jelentés folyományaként a kongresszus kimondta, hogy egységes, szétválasztó és vegyes rendszerű csatornázás mind megfelelhet a maga helyén a követelmé­nyeknek. c) A cziszternálcban gyűjtött esővíz tisztításáról. írta : Suquet. A cziszternákban összegyűlő vizet rendesen úgy szokták a fedelekről lemosódó piszoktól megóvni, hogy az esőzés kezdetének vizét nem engedik be a cziszternába. Erre közönségesen egy csap szolgál, melyet akkor nyitnak meg, ha a szennyes víz a fedelekről már lefolyt. Suquet, hogy kerülje az emberi beavatkozást, oly készüléket szerkesztett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom