Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,106 tornába, vagyis ha.-onkint 3'3 1. és így összesen 5—5'5 1.-t kell mperczenkint és ha.-onkint levezetni. Az egységes rendszerben a rendes záporesők ^-e, 1/

3-a jut a csatornába, vagyis ha.-mperczenkint Berlinben 21, Londonban 23—25, Bécsben 27, Hamburgban 39, Párisban 42, Bómában 62 1., vagyis átlagban 30—40 1. A szétválasztó rendszer a maga kis csöveivel gyakran telt szelvénynyel működik, a másik két rendszer nagy szelvényt, vizsgálható csatornákat követel. Az öblögetés igen hatásos tisztító a szétválasztó rendszerben, míg a másik 2-ben nem, mert a víz nem folyik nyomás alatt. De viszont a szétválasztó rendszer csövei könnyen dugulnak és törnek. Az egységes rendszer nagy esést és bő vizet kiván ; a sebességnek legalább 60—80 cm.-t kell elérnie, mi legalább O'OOő esésnek felel meg. Ezért csak nagy esésű helyeken alkalmazható. A szétválasztó rendszer csövei nem tartalmaznak homokot és törmeléket s elég 0-3 m.-es sebesség ; ezért mindenütt, hol az esés 0'005-nél kisebb, a szétválasztó rendszer megfelelőbb ; pl. Nápolyban, Kölnben. Még inkább kitűnik az elválasztó rendszer jó oldala ott, hol nincs esés és mesterséges vizemelést kell alkalmazni. A mi a szennyes vizek tisztítását illeti, a szétválasztó rendszer, melynek vízhozománya csekély, határozottan fölényben van az egyvezetékü fölött. A költségek szempontjából a szétválasztó rendszer általában drágább, mert a házi vizeket vezető csőhálózaton kívül még egy akkora csatornahálót kell készíteni, mint az egyvezetékesnél, mely csakis ezt az utóbbi befektetést kívánja. De lehetnek esetek, midőn az esővíz levezetésére régi csatornahálózat szolgálhat, vagy valamely kevésbbé költséges, egyszerű mód kínálkozik reá; ily esetekben a szétválasztó rendszer olcsóbb is lehet. A nagyobb városok, Páris, Berlin, Brüsszel, Bécs, Róma, New-York stb. mind egyvezetékü rendszerrel csatornázottak. A szétválasztó rendszer Angliában és az Egyesült-Államokban kezd terjedni ; utóbb Francziaországban és Európa más országaiban is terjed. Francziaország 616 városa közül, melyek 5000-nél több lakosúak, csak 257-nek van csakis az esővizek számára csatornája, 65-nek van oly csatornája, mely a házi vizeket is befogadja és 3-nak szétválasztó rendszerű csatornája. Némely helyek valósággal kínálkoznak a szétválasztó rendszerű berendezésre. Összeszegezve a mondottakat, 1. mindenféle csatornázó rendszer a maga helyén alkalmazva, megfelelhet a higiénikus és egyéb követelményeknek ; 2. a vízfolyásoknak a fertőzéstől való megvédése szempontjából a szétválasztó rendszer is van olyan jó, mint az egységes; 3. az egységes rendszer az erős esésű helyeken jobb, mint a szétválasztó ; 4. kis esésű helyen a szétválasztó rendszernek van elsőbbsége, főként, ha a vizet szivattyúzni, nyomni, vagy emelni kell ; 5. a szétválasztó rendszer annál olcsóbb, minél egyszerűbb az esővizek levezetésére szolgáló mód; 6. a szétválasztó rendszer vize könnyebben és olcsóbban tisztítható, mint az egyvezetéküé. E jelentés folyományaként a kongresszus kimondta, hogy egységes, szétválasztó és vegyes rendszerű csatornázás mind megfelelhet a maga helyén a követelményeknek. c) A cziszternálcban gyűjtött esővíz tisztításáról. írta : Suquet. A cziszternákban összegyűlő vizet rendesen úgy szokták a fedelekről lemosódó piszoktól megóvni, hogy az esőzés kezdetének vizét nem engedik be a cziszternába. Erre közönségesen egy csap szolgál, melyet akkor nyitnak meg, ha a szennyes víz a fedelekről már lefolyt. Suquet, hogy kerülje az emberi beavatkozást, oly készüléket szerkesztett,