Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

XIII. Fejezet. Védekezés az özönár ellen a Hang-csou öböl déli partján

89 Még valami mutat a gyakori árvizekre. A teu-mönni völgyben sajátságos látványt nyújtanak a domboldalakon a fehérlő kősírok, mintha mindegyik egy kis ház volna. Sűrűn behintik ezek a sarkofágok a domboldalakat, olyan sűrűn, hogy lehetetlen elképzelni, hogy azok mind a közvetlen környezetből kerültek volna ki. A lapály távolesö részeiről is ide meg az ü-huan-czenni hegyek oldalaira temetkeznek, ahol szép fenyők és örökzöld lombok árnyékában ezrével húzódnak ^ ^ x meg ezek a kis «nyus, galmas» tanyák. Ez annak a jele, hogy a khinaiak nem merik halottjaikat az árvíz által fenyegetett lapályon kitenni földjeikre, mint egyebütt szokás, hanem összehordják a domboldalakra, ahol sem a belvíz, sem a berontó tenger hullámai nem érik. Ha európaiak kezébe kerülne a vidék szabályozása, kétségtelen, hogy a technika mai eszközeivel sokkal tökéletesebbet lehetne alkotni. A két duzzasztómű helyett könnyen mozgatható gátakat kellene behelyezni, amelyet minden özönár előtt kényelmesen be lehetne csukni s a folyó vízállása szerint egyébként részlegesen, vagy egészen nyitva lehetne tartani. De, hogy akkor, amikor ezek a müvek épültek, képesek lettek volna-e az akkori európaiak is ilyent létrehozni, abban határozottan kételkedem. 42. ábra. A Ta-kiang zsilipjének keresztmetszete és alaprajzának részlete. 43. ábra. A Ta-kiang mellékpatakjának 44. ábra. A Ta-kiang mellékpatakzsilipje. Alaprajz és nézet. jának zsilipje. Metszet. íl. ábra. A Ta-kiang zsilipjének hosszszelvénye.