Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)
XIII. Fejezet. Védekezés az özönár ellen a Hang-csou öböl déli partján
12 főmedrét, de valószinüleg a várost körítő hajócsatornától keletre van, mintegy 1 A/ 2 km.-rel. Az igazi Ta-kiangot csak a várostól éjszakra, mintegy 4 km.-nyire találtam meg ismét, ahol jól határolt, széles medrében már tekintélyes folyó képét nyújtja, A folyó észak felé aztán a helyett, hogy folytatná az útját a síkságon, a tengerpart közelében emelkedő magános porfir-dombok közé fordul be. A sziklás hegyek között aztán valóságos szurdokban, gyorsan folyik tova egészen a kis Teu-mönn helységig, ahol más mellékággal egyesülve, a teu-mönn i dombcsoport utolsó szurdokába fordul. Itt van az első szabályozómü, egy szorító gát, amely a folyó vizét állandóan íelduzzasztva tartja, valószinüleg a hajócsatornáknak vízzel való megtöltése végett. Nagyon egyszerű ez a szorító gát, amint a 39. ábra mutatja. A íolyó itt 32 m. széles, de az összeszorítás folytán csak 17-7 m. a szabad szélesség. Egyszerűen egy négyszögű épülettömböt építettek a folyó közepébe; erre köpilléres hidak vezetnek a folyó jobb- és balpartjáról. Az épület maga templomul szolgál, a híd fedve van s itt theaház asztalkái húzódnak meg a fal mellett. Ott jártamkor úgy a hídon, mint a kis templomban nagy volt a sürgés-forgás. A híd pillérei monolitb-oszlopok. 39. ábra. A híd alatt nagy sebességgel, örvényléssel rohan alá a víz, a hajóval való átereszkedés valóságos veszedelem. A híd alatt a folyó kiér megint az alföldre s itt meglátszik azonnal, hogy milyen haszna van a duzzasztó gátnak. Amíg fenn a hajócsatornák színültig tele voltak s belőlük a rizsföldeket nagy könnyűséggel lehet öntözni, addig itt a partok jóval magasabbaknak látszanak. Alább azonban, mintegy 3 kilométerrel a folyó sodrában mérve, ismét sziklás dombok közé jut a folyó, egy régi erőd lábainál s itt ismét egy müépítménnyel találkozunk, amelynek képét a 40. ábra mutatja. Hatalmas, masszív zsilip ez, tisztán faragott kövekből építve, csak a zsiliptáblák vannak fából. A 41. ábra mutatja a zsilip méreteit hosszanti nézetben és a 42. ábra keresztmetszetben. A 40. ábra pedig képet nyújt a masszív építmény arányairól. Ennek a zsilipnek már az özönárral kell megküzdenie. Kettős táblái a folyó vízállása szerint vannak berakva és földdel kitöltve. Ha a zsilipet elvennök, az özönár az alacsony vízállású folyóban minden akadály nélkül rontana fel s elöntené a környező lapályt a szorulaton túl. így azonban a dagály idején legfeljebb a folyó duzzad meg. Magas dagály idején azonban az özönár rövid ideig tartó rohama ellen
