Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

Bevezetés

12 lyozás módjai mégsem ugyanazok az egész országban. Hisz a birodalom Szibíria határaitól a meleg délszaki tengerekig terjed! Sivatag, óriási hegyvidék, termékeny lapály, őserdőkkel borított, lakatlan halomvidék és a szubtropus áldott vidékei váltakoznak rendkívül érdekes és változatos területén. Mind geograíiailag, mind a néprajz és a természeti viszonyokra való tekintettel is, az országot két részre, éjszaki és déli részre szokták osztani. A kettő közötti választó határ az az óriási bérczvonulat, amely Belső-Ázsia magas térségeit több párhuzamos lánczban szeli át, aztán a tulajdonképeni Khina határán összeszűkül s óriási bérczfalként nyugatról keletnek, majd délkeletnek hüzódik s tanulmányaim szerint a Huai hegységben ér véget. Ennek a hegyvonulatnak gyűjtő névül a Kuen-lün nevet fogadták el a geográfusok, de igen sok részből állván, a hegységre vonatkozó khinai nomenklatura igen terjedelmes, amivel azonban jelenleg felesleges foglalkoznunk. Ettől a választó faltól éjszakra van az igazi khinaiak hazája, a nagy Alföld, San-hszi és Sen-hszi búzatermő területe s a pusztákba kinyúló Kan-szu tartomány. Ide kell még sorolnunk, mint egészen külön területeket, a mongol pusztákat és az őserdőkkel borított Mandsu-országot. A Kuen-lün vonulatától délre van a gyönyörű Jang-cze-kiang völgye, az európai kulturának ez a kényelmes országútja, amelyen az az ország szívéig hatolhat. Ennek a folyamnak a vízgyűjtő területéhez tartozik a sűrűn lakott Szü-csuan tartomány, ahol Csing-tu-fu lapályán szintén öskhinai kulturát fogunk találni. A Jang-cze-kiang völgyében úgy, mint ettől délre a dél-khinai, még javarészben igen kevéssé ismert hegyvidéken a rizstermelés, a selyemtenyésztés, a thea és gyapottermelés hazáját fogjuk találni. Ennyire különféle természetű vidékeken, ilyen különböző őstermelés mellett persze más igények is fűződnek a khinaiak technikai tudományához. A déli khinainak újból kellene kezdenie minden tapsztalását, ha Éjszak-Khinában akarna letelepülni és viszont. Hogy az egész Birodalom folyószabályozásáról és talajjavításáról kellő képet nyerhessünk, részletekre kell osztanom az óriási területet, aszerint, amint klima és hidrografia tekintetében egymástól lényegesen különböznek. Különös részletességgel természetesen csak azokat a részeket tárgyalhatom, amelyeket saját tapasztalataim alapján is ismerek. A Khinai Birodalom területét ebből a szempontból 5 nagy részre lehet osztani, úgymint: 1. Egy csoportba lehet foglalni Khina pusztai jellegű külső tartományait. Ezek: Tibet és Kuku-nor tartomány, amelyekről még nagyon keveset tudunk; délről a Himalaja óriási bérczfala, éjszakon a nyugati Kuen-lün, az Altün-tág és a Ki-lien-san vagy Nan-san határolják. Földünknek ez a legmagasabb fennföldje, óriási hegyekkel van borítva s bennünket csak annyiból érdekel, hogy itt veszik eredetüket a Hoang-ho és a Jang-cze-kiang, Khina két fő folyója. Ehhez a részhez tartozik aztán az a sivatagokkal váltakozó óriási pusztaság, amit Bichthofen Han-hai, azaz «Száraz tenger» név alatt foglalt össze. Ennek a legnyugatibb vége a Tarim-medencze, melyet legnagyobb részt a Takla-Makán homoksivatag tölt ki. Északon nagyon kevéssé ismert hegyvidékkel az Altai hegységhez csatlakozik ez a terület, de legnagyobb részét bátran összefoglalhatjuk a «Mongol puszták» nevezet alatt. Ez a rengeteg terület nagy mértékben megérdemli figyelmünket, mert innen száll áldás