Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

X. Fejezet. A rizstermelés Dél-Kinában

12 Igen érdekes nézni, amint szük völgyeken halad fölfelé a rizsmüvelés lépcsősora. A szük völgy feneke szokatlanul széles, a gátacskák vízszintes vonalai ezt a hatást még csak növelik. Minden kis szakadék, minden kis mellékárok szabályozva ér a völgybe s szabályos úton fut le a lapályra. Természetesen ilyen körülmények között a hegyi patakok vad jellegüket egészen elvesztik. Vízjárásuk egyenletesebben oszlik el, söt tetemesen megfogyva hagyják el a lejtöket. De különösen nagyon fontosnak tartom azt a körülményt, hogy 18. ábra. A hegyi rizs termelésének módja. iszapjukat teljesen elvesztik s mint kristálytiszta vizek jutnak le a lapályra, ahol megint befogják őket, hogy velük a hajócsatornákat lássák el vízzel. A lapályokon és a hegyoldalakon kívül különösen fontos hely a rizstermelésre a lateritplatók vidéke. A laterit, ez a kemény vörös agyag igen jól állja a vizet s ezért rizstermelésre, a hozzá szükséges medenczék építésére rendkívül alkalmas. De a platók tetején nem lehet vizet nyerni, ezek tehát kopárak, parlagon hevernek, csak itt-ott terem rajta bambusznád, szárazabb helylyel megelégedő vetemények és 19. ábra. Víztartó medencze a rizstáblák felett, a Huai hegység déli lejtőjén (Csönn-gyia-hann). gabonafélék. Annál intenzivebben vannak müveive a lateritplatókat össze-vissza szeldelö völgyek oldalai. Mint valóságos rétegvonalak húzódnak az egymagasságú medenczék gátjai oly magasra, amint csak az öntözhetés engedi. A völgyek fenekén, ha ugyan van patak, jól szabályozott hajócsatornává alakulva, lassan hömpölyög a völgy közepén, de aztán minden talpalatnyi helyet a rizs foglal el. Nagy fontosságú dolog ez a folyók életére nézve. Hogy a Jang-cze vize oly sokkal tisztább, mint a Hoang-hoé, azt azonkívül, hogy medenczéjében nincsen lösz,