Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

IX. Fejezet. A Jang-cze-kiang

12 Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei között Lóczy Lajos részletesen közölte mindazt, amit a folyam vízjárásáról tudunk. Ennél többet ma is bajos volna kibetűzni a rendelkezésünkre álló adatokból s ezért nem tartom helyén valónak, hogy ezzel olyan részletességgel foglalkozzunk, mint a Hoang-hoval. Csak egészen röviden foglalom össze Lóczy tanulmányának eredményeit

1 : A folyó vízjárása igen szabályos, különösen a torkolathoz közelebb. Nagyvize julius és augusztus hónapokban, kisvize januárius és februárius hónapokban van. I-csang-fu körül még meglehetős hirtelen árad és apad, de a Han-kou vidéki lapályon alúl a folyó vízjárása igen szabályos, aminek illusztrálására s Lóczy ábráinak mintegy kiegészítéséül szolgáljon itt a 15. ábrán bemutatott vízjárás néhány helyről, az újabb években. Amint látjuk, a folyó csekély ingadozásokkal folytonosan emelkedik tavaszszal, a nyár derekán eléri maximumát s nagyon lassan apadöszszel,míg télen hirtelen száll alá, a februári usi minimumra. Lóczy számításai szerint az évi legnagyobb és legkisebb víz között közepesen a különbség: I-csang-fu előtt.__ 12'07 m. Han-kou « 12-40 « Kiu-kiang-fu előtt U-14 « Vu-hu-hszién előtt 6'53 « Csönn-kiang-fu« 4-67 « Vuzung, Sang-hai kikötője, előtt már a tenger dagálya és apálya érezteti hatását. 15. ábra. A Jang-cze kiang vízjárása néhány állomáson 1901—1902-ben. Oxenham a Han-kounál jelentkező nagyvizeket a következőleg osztályozza

2: 1. Egyetlen mellékfolyóból származó árvizek. Ezek hirtelen duzzasztják fel Hankounál a folyót, de csak rövid ideig tartanak. A khinaiak a víz színéről azonnal felismerik, hogy honnét származnak az ilyen árvizek: a sár színű víz a Han-kiangból, a vörös színű Szü-csuan tartományból, a tiszta vízü ár ellenben Hu-nan tartományból jö~ 1 Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei I. kötet p. 324. 3 Journál of the R. Geogr. Soc. Vol. XLV. p. 181. — On the inundations of the Jangtse-kiang.