Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VIII. Fejezet. A Hoang-ho szabályozása

12 húzódnak a gátak lábainál. Itt egyszersmind szakadatlan házsor húzódik a gát lábainál, de ezeket félig eltemeti a homok. Az út mély homokban, átázott területen, kultiválatlan mezőkön vitt dél felé, Kai-föng-fu leié, amely 15 km.-nyire fekszik a.gátaktól délre. A várost mintegy 6 km. távolságban rendetlen körgát keríti, amelyet alig lehet a barkhánok közt felismerni. Siralmas képe van az egész vidéknek. A város mélyen fekszik a térszín alatt, a legkisebb esö vízzel tölti meg, óriási munkával járhat a tavaszi esőzés alkalmával a város vízmentesítése. Kai-föng-futól dél-délnyugatra még 115 km. hosszú utat tettünk meg szomorú, pusztult vidéken, homokbuczkák, rongyos falvak, sárfallal kerített házcsoportok között, mígnem Jin-kao-su helységnél magas löszfalak állták utunkat, elfogva az egész látóhatárt. Az út rövid, meredek szakadékon visz fel a löszplató tetejére s egyszerre változik a vidék képe. Az ismerős, aranykalászszal ékes alföldön járunk, falu falu hátán, mindmegannyi kis lombsziget, csinos tisza házakkal, értelmes, szorgalmas lakósokkal. Még az irántam való magaviseletük is megváltozott. Sokkal barátságosabban, több jóindulattal viseltettek irántam s többé nem fordultak elő azok a kellemetlen jelenetek, amelyek a folyó sivatagján annyit akadályoztak működésemben. * * A Hoang ho rendszeres gátjai a Czin-ho torkolatánál kezdődnek. E fölött is vannak ugyan itt-ott gátak, de nem általánosan, miután a Huai-king-fu vidéki sikság Richthofen tanulmányai szerint lankás lejtő, amely észak felé emelkedik s ezt az emelkedést, ezt az enyhe lejtöt a San-hszi platóról jövő patakok törmelékkúpjai okozzák. Ezek szorítják a folyót a déli hegyek tövéhez, ahol a folyó partján nagy magasságú (30—50 m.) vertikális löszfalak emelkednek. Ezeket az alámosás ellen persze nem védelmezték. A Czin-ho torkolatától lefelé óriási nagy arányú a gátolás és rendszeresen húzódik ma már a folyónak mindkét partján végig. Ney Elias ugyan még ügy írja le a folyamnak a megoszlás alatt egészen a Nagy-csatorna keresztezéséig terjedő szakaszát, hogy az rendetlen mocsarakban folyik szanaszét, de amint Schermbeek és Visser írják

1 — különösen Morrison híradásai alapján — a folyónak ez a szakasza is be volt gátolva már 1878-ban. A khinaiak ugyanis, amint belátták, hogy képtelenek az 1852. évi gátszakadást Lung-mönn-kou mellett elzárni, azonnal hozzáláttak, hogy a folyónak ezt az új folyását gátolással állandósítsák. Kingsmill is megerősíti ezt, aki 1887-ben a folyónak ezt a san-tungi szakaszát rendesen begátolva találta. San-tung kormányzójának állítása szerint a Hoang-ho gátjai egész San-tung tartomány területén kettősek. Ezt megerősíti a két hollandi mérnök is. Söt a két gát közötti területen fekvő városokat külön körgátak veszik körül, itt-ott pedig az így támadt, veszélyeztetett előtereket keresztgátakkal részletekre osztották. Czi nan- fu mellett a külső és belső gát egymástól 1500—4000 m. távolságra van. Söt mérnökeink saját szemeikkel látták, hogy egy helyen négy töltés fut párhuzamosan a folyóval. Ilyen rendszeres kettős gátolás Kai-föng-fu vidékén nincsen. A kettős töltés Li-czin helység alatt (118° 23' keleti hosszúság) mintegy 2 km.-rel egyesül, s aztán végleg megszűnik Tie-mönn-kuan alatt 10 km.-nyire. A töltések, amint láttuk, egymástól túlságosan messze, rendetlenül vannak vezetve. A töltések anyaga nagyon homokos, de hát ennél jobbat bajosan lehetne találni az egész folyam mentén. A töltések építése alkalmával ezt ez anyagot erősen ledön1 Id. h. p. 94.