Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VIII. Fejezet. A Hoang-ho szabályozása

12 húzódnak a gátak lábainál. Itt egyszersmind szakadatlan házsor húzódik a gát lábai­nál, de ezeket félig eltemeti a homok. Az út mély homokban, átázott területen, kulti­válatlan mezőkön vitt dél felé, Kai-föng-fu leié, amely 15 km.-nyire fekszik a.gátak­tól délre. A várost mintegy 6 km. távolságban rendetlen körgát keríti, amelyet alig lehet a barkhánok közt felismerni. Siralmas képe van az egész vidéknek. A város mélyen fekszik a térszín alatt, a legkisebb esö vízzel tölti meg, óriási munkával járhat a tavaszi esőzés alkalmával a város vízmentesítése. Kai-föng-futól dél-délnyugatra még 115 km. hosszú utat tettünk meg szomorú, pusztult vidéken, homokbuczkák, rongyos falvak, sárfallal kerített házcsoportok között, mígnem Jin-kao-su helységnél magas löszfalak állták utunkat, elfogva az egész látóhatárt. Az út rövid, meredek szakadékon visz fel a löszplató tetejére s egyszerre változik a vidék képe. Az ismerős, aranykalászszal ékes alföldön járunk, falu falu hátán, mindmegannyi kis lombsziget, csinos tisza házakkal, értelmes, szorgalmas lakósokkal. Még az irántam való magaviseletük is megváltozott. Sokkal barátságo­sabban, több jóindulattal viseltettek irántam s többé nem fordultak elő azok a kel­lemetlen jelenetek, amelyek a folyó sivatagján annyit akadályoztak működésemben. * * A Hoang ho rendszeres gátjai a Czin-ho torkolatánál kezdődnek. E fölött is vannak ugyan itt-ott gátak, de nem általánosan, miután a Huai-king-fu vidéki sikság Richthofen tanulmányai szerint lankás lejtő, amely észak felé emelkedik s ezt az emelkedést, ezt az enyhe lejtöt a San-hszi platóról jövő patakok törmelékkúpjai okozzák. Ezek szorítják a folyót a déli hegyek tövéhez, ahol a folyó partján nagy magasságú (30—50 m.) vertikális löszfalak emelkednek. Ezeket az alámosás ellen persze nem védelmezték. A Czin-ho torkolatától lefelé óriási nagy arányú a gátolás és rendszeresen húzódik ma már a folyónak mindkét partján végig. Ney Elias ugyan még ügy írja le a folyamnak a megoszlás alatt egészen a Nagy-csatorna keresztezéséig terjedő szakaszát, hogy az rendetlen mocsarakban folyik szanaszét, de amint Schermbeek és Visser írják 1 — különösen Morrison híradásai alapján — a folyónak ez a sza­kasza is be volt gátolva már 1878-ban. A khinaiak ugyanis, amint belátták, hogy képtelenek az 1852. évi gátszakadást Lung-mönn-kou mellett elzárni, azonnal hozzá­láttak, hogy a folyónak ezt az új folyását gátolással állandósítsák. Kingsmill is megerősíti ezt, aki 1887-ben a folyónak ezt a san-tungi szakaszát rendesen begátolva találta. San-tung kormányzójának állítása szerint a Hoang-ho gátjai egész San-tung tartomány területén kettősek. Ezt megerősíti a két hollandi mérnök is. Söt a két gát közötti területen fekvő városokat külön körgátak veszik körül, itt-ott pedig az így támadt, veszélyeztetett előtereket keresztgátakkal részletekre osztották. Czi nan- fu mellett a külső és belső gát egymástól 1500—4000 m. távolságra van. Söt mérnökeink saját szemeikkel látták, hogy egy helyen négy töltés fut párhuzamosan a folyóval. Ilyen rendszeres kettős gátolás Kai-föng-fu vidékén nincsen. A kettős töltés Li-czin helység alatt (118° 23' keleti hosszúság) mintegy 2 km.-rel egyesül, s aztán végleg megszűnik Tie-mönn-kuan alatt 10 km.-nyire. A töltések, amint láttuk, egymástól túlságosan messze, rendetlenül vannak vezetve. A töltések anyaga nagyon homokos, de hát ennél jobbat bajosan lehetne találni az egész folyam mentén. A töltések építése alkalmával ezt ez anyagot erősen ledön­1 Id. h. p. 94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom