Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VII. Fejezet. A Hoang-ho vízrajzi természete

12 tior magasságára nézve. Ezt a két magassági adatot tehát megbízhatónak fogadhatjuk el. Sajnos azonban, Balekum-goml magasságát csak Prsevalszkij meghatározása alapján ismerjük, ez az egy meghatározás pedig nem látszik valószínűnek, amint a hosszanti szelvényen is lehet látni. A következő hely, Kuéi-tö (Kvete) magasságát ugyanis a sokkal nagyobb apparatussal észlelő Széchenyi-expediczió 2289 m.-nek határozta meg, amihez igen közel áll Rockhill észlelése is, söt Prsevalszkij eredmenyével ellentétben, még ennél nagyobb is. Itt feltétlenül a Széchenyi expediczió magasságmérését kell elfogadnunk, már pedig akkor Balekum-gomi és Kuéi-tö között igen kicsiny lenne a folyam esése, holott minden utazó azt állítja, hogy a Hoang-ho itt nagyon sebesen folyik és nagy az esése, amit a folyó további részének nagy esése is bizonyít, mert a folyó Gomitól Kvetéíg ugyanolyan természetű vidéken folyik canonszerü medrében, mint lvvetétöl Hszin-csöngig. Prsevalszkij adatát Gomi magasságára nézve tehát el kell ejtenünk. 2. Hszin-csöngnél a folyó a Ta-tung-ho hosszanti völgyébe jut s ebben is marad egész Lan-csou-fuig. Itt az esése is kisebb, széles völgyében a folyó lassabban folyik. 3. Lan-csou-futól egészen Ta-pa helységig töri át a folyam —amint Littledale és Wellby hajóútja is bizonyítja — azt a hegységet, amely Lan-csou és a nagyfal között fekszik. 4. Igen érdekes a Hoang-honak Orä dosz pusztai részlete, 10. ábra. A Hoang-ho hosszanti szelvénye. illetőleg ennek csekély esése. Amint már említettem, ez a terület valami nagy sülyedésnek felel meg. Meglehet, hogy amint már Pumpelly is gondolta, valami fiatalabb tavi medeneze üledékei töltik ki, a ma legnagyobb részt sivatagjellegü területet, de ez kétséges, még geologus a szó szoros értelmében nem járt itt. Nagy bizonyíték azonban a terület kitöltött medenczeszerü jellegére az az aránylag csekély esés, .amit itt találunk. A megadott magasságpontok legnagyobb része magasabb, mint az a vonal, amit Ta-pa, Asan és Ho-kou állapítanak meg. Ámde az utazók leírásából az világlik ki, hogy Ta-pa csakugyan a folyam alluviumán van, ahol csatornák ágaznak ki belőle. Asan ott van, ahol a legnagyobb alluviális lapályt sejthetjük ezen a részen, t. i. ahol a Hoang-ho gyakran változtatta medrét, kanyarulatának legészaknyugatibb szögletében. Ho-kou magasságát Rockhill után ismerjük, aki itt két magasságot is ad: egyet a folyam színén, a másikat a parton fenn, a városban. Vízügyi Közlemények. XXI. 4