Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)
V. Fejezet. A Hoang-ho
12 Itt fut át a khinai nagy fal, amelynek védelmében áldásos kultura fejlődött ki a folyó partjain. Öntözöcsatornák ágaznak ki a folyóból s dúsan termővé teszik a területet a falakon belül. A falakon kívül beláthatatlan, vakító homoksivatag terül el, amelyen fűszál is alig terem. Gsung-vein alul a folyó igen sekély lesz. sok a homokzátony benne, de azért sebesen folyik. Kavicsot nem hord a folyó, sőt az egész környéken sincsen. Szélessége Ta-pa helység felett mintegy 230 m. Sajátságos földmívelö módot jegyzett fel erről a vidékről Rockhill 1. A földekről a gazda nagy fáradsággal behordja a rögöket az udvarára, ott hosszú nyelú kösúlykokkal porrá verik szét, aztán összekeverik azzal a mindenfelöl összeszedett trágyával, ami nálunk aligha volna elégséges s aztán megint kihordják a földekre. Ta-pa fontos hely. Itt ágaznak ki a folyóból ennek a vidéknek legnagyobb öntözö csatornái. 3—4 ágban indulnak ki, hogy a különféle magasságú térszínekre vezessék őket, aztán nagy távolságra, mintegy 160 km.-nyire párhuzamosan futnak a folyóval. A különféle magasságú térszínek elérése végett a csatornák egymás felett is átvezettetnek deszkából épült hidak segélyével. Vang-hu-pu helységen megy át az egyik nagy csatorna s Rockhill itt számos vízosztót látott, amelyekkel a nagy csatorna vizét apróbb csatornákba lehet szétvezetni, hogy öntözve legyen az egész vidék. Sajnos, hogy a tudós ethnografus és nyelvész nem írja és nem rajzolja le ezeket az érdekes műtárgyakat, pedig ha még oly egyszerűek is, figyelmet érdemelnek. 2 A bőséges öntözés folytán a rizs is megterem, de nem jó minőségű. Ez a csatornahálózat innen egészen Söczui helységig tart, ahol a folyó magaslatok közé kerül. A folyót eddig is az Ala-san magaslatai kisérték a balparton, amelynek lábait futóhomok borítja, s amely mögött a Tingeri és a Szürke homoksivatag magas platói terülnek el. A most szóban levő helyen, ahol a folyó magaslatok közé jut, valószínűleg ennek a platónak egy részét szeli le a folyam, mert ezekről a hegyekről mindegyik utazó úgy beszél, mint táblás, platószerü magaslatokról. Sőt legészakibb részének mongol neve (Orondesi) szintén tábla-hegyet, vagy asztal-hegyet jelent. Az előbb említett öntözö csatornák vidékén Ning-hszia-fu a legnagyobb helység, amely jelentőségét valószínűleg éppen a dús öntözések folytán a sivatagtól elhódított területek termékenységének köszönheti. A csatornákat, amelyek átlag 20 láb (7 m.) szélesek, régibb térképek folyómedreknek rajzolták. Rockhill szerint a nevük «ho-csü» s valószínűleg Kang-hszi császár építette őket, ámbár H. H. Howorth 3 azt mondja, hogy ezeket a csatornákat nyitották meg Dsingisz-khán seregeinek elöntésére, tehát szerinte már a XIII. század kezdetén kellett öntözö csatornáknak lennie. Valószinü, hogy Kang-hszi császár csak tisztíttatta] és talán rekonstruáltatta őket 4, amint Dubaidé nagy munkájában Gerbillon említi, aki a nagy Kang-hszi császárt, mint a császár mathematikusa és fizikusa, vadászataira is elkísérte. 5 1 ld. h. p. 46. c Id. h. p. 44. 3 ('History of the Mongols», p. 66. 4 Duhalde : «Description de l'Empire de la Chine» IV. k. p. 347. 6 Rockhill több helyen fejezi ki csodálatát ezek felett a nagyszabású öntöző müvek felett. Többek közt a «Mongolia and Tibet» cz. müvének 39. lapján mondja: «Métföldekre követtünk egy óriási öntözö csatornát, amelyből számtalan árok vezeti szét a vizet az egész széles völgyiapályra. Ez a csodálatos alkotás a sós, szélbolygatta, homokos síkságot termékeny rónává alakította át, ahol bőven terem a rizs, búza, köles és mindenféle gyümölcs.»
