Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

IV. Fejezet. A khinai nagy alföld

12 Összehasonlításai а khinai viszonyokkal, a 4. ábrán Zala-Egerszeg vidékét mutatom be, ugyanolyan mértékben. Amíg a löszösterület tetemesen sűrűbben lakott, mint Zalamegyének ez az elég sűrűn lakott része, addig a homokos területen sokkal kevesebb ember lakik. A khinai városok nagy területe széles építkezésüknek következménye. így pl. nem igen hiszem, hogy Sá-ho-hsziénnek sokkal több lakosa legyen, mint Zala-Egerszegnek, ámbár jóval nagyobb a területe. A nagy magyar Alföldtől főképen abban különbözik a khinai alföld, hogy míg itt a nagy városokon kívül teménytelen apró faluban elszórva él a földmívelö nép, addig a nagy magyar Alföldön csakis nagy városokba konczentrálódva él a lakosság, mert a «tanyákat» nem lehet állandó lakásoknak tekinteni. Amíg a mi Alföldünkön Linn jinn-hszién környékének térképe. Sá-ho-hszién környékének térképe. a folyami alluviumok az alföld legjobban mívelhetö, termékeny részéhez tartoznak, addig a khinai alföldön a folyamok alluviuma részben a folyók torrens jellege, részben a tökéletlen szabályozások miatt mívelhetetlen. Amint már említettem, klima tekintetében is különbözik a két alföld. A khinai alföld nyara melegebb, tele azonban tetemesen hidegebb, mint a mi Alföldünké. Az évi középhömérséklet a tél szigorúsága miatt az egész khinai alföldön összevéve, csak néhány fokkal nagyobb, mint a mi alföldünkön, valószínűleg közepesen a Po völgyéhez hasonló. Nagy különbség van azonban a nagy alföld déli és éjszaki része között. Mert amíg éjszakon az évi közepes hömérsék valószínűleg kisebb, mint a mi Alföldünkön, addig délen tetemesen nagyobb. A csapadék eloszlása is különböző. Alföldünkön