Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

94 kailag teljesen megtisztul ; a kémiai tisztítást a növények gyökerei végzik úgy, hogy kiszedik a vízből a táplálásukra szükséges anyagokat. E tekintetben Páris városa a gennevilliersi mezőkön sikeres kísérleteket tett. 1875 októberében a 143 ha. öntözésre berendezett területből 115 ha. volt öntözés alá fogva. Hektáron­kint és évenkint 50—100,000 m 3 vizet öntöztek el. 1874-ben 18,160.000 m 3-t használtak föl. A víz, melyet gözerejü czentrifugális gépek nyomnak a mezőre, nyilt árkocskákba ömlik. Ez árkok, melyek sürün helyezvék egymás mellé, átned­vesítik a talajt. A növények, két-két árok között húzódó magaslaton vannak és leveleikhez nem ér a víz, hanem csak a gyökereikhez. A bizottság részletes vizsgálat alá vette a Gennevilliers félszigeten mutatkozó eredményeket. A 7—10 m. vastag homok-kavics-réteg igen vékony humusz­réteggel borított. A talaj hát igen átbocsátó. A víz azonban már a kavicsokat sem fertőzi meg s rondaságait mind a felső rétegben hagyja. A kavicsok közt folyó talajvíz tisztább, mint a környék kútjainak vize s körülbelül az Arcueil forrásaival egyezik meg tisztasága. A Caux-síkságon eszközölt kolmáczió beigazolta, hogy több m. vastag felső iszapréteg sem szünteti meg a talaj átbocsátóságát. A Genne­villiersi félszigeten az iszapolódás vastagsága 1 mm.-t tesz ki évenkint s így a talaj átbocsátósága igen hosszú időre biztosított. Ami pedig a gazdasági eredményt illeti, az valóban bámulatos. A káposzta, articsóka, a főzelékfélék, borsmentha, takarmány-répa kitűnően díszlik. A luczernát 5-ször kaszálják az öntözött területen. Az elért eredmények arra indították a bizottságot, hogy az összes csatorna­vizeknek öntöző czélokra való fölhasználását hozzák javaslatba. 1.615,000 frank további költséggel a gennevilliersi mezőkön 1000 h.-ra lehet kiterjeszteni az öntözést; vagyis évenkint 50 millió m 3 szennyesvizet (a főgyűjtők összes víztömegének felét) lehet ott fölhasználni. Az összes 1000 h. öntözése (a már előzőleg elkészített munkálatok árával együtt) 2.615,000 frankban kerülne. A csatornavíz második fele 2.385,000 frank költséggel Colombes, Nanterre és Rueil környékén további 1000—1200 ha. öntözésére volna fordítható. E munkálat azonban csak az előbbi után foganatosítandó. A Saint-Germain erdőben is kínál­kozik egy 1000 h. nagyságú terület erre a czélra, Szükséges továbbá a másodrendű csatornáknak direkt a Szajnába öntését meggátolni s főként a Bondy ürüléklerakó vizeit kell direkt Gennevilliers-re vezetni, hogy többé alkalmatlanságot ne okozzanak. Ily módon a Szajna teljesen megtisztul piszkoló, szennyes vizeitől, a köz­egészség megjavul, a fölemívelés föllendül és a restituczió nagy, természetes törvénye végrehajtást nyer. Páris példájára Berlin, Brüsszel és Florencz is öntözésre használják a * csatornavizet. 27. Az aire—la bassée-i csatorna szifonjainak lesüllyesztése. (Note relative aux opérations d'échouement des siphons du canal d'Aire à la Bassée.) írta : Aren. Az aire— la bassée-i csatorna alsó szakaszának fenekét a vízmélység növelése czéljából kotrás segítségével lejebb helyezték. Ez alkalommal a csatorna szifonjait újakkal kellett helyettesíteni. A munkálat végrehajtását a hajózás szünetelése nélkül követelték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom