Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
88 19. A sebesség- eloszlása a folyó'vizekben. (Discussion des expériences les plus récentes sur la distribution des vitesses dans un courant.; Irta : Bazin. A folyóvíz valamely függőlegesében mért sebességek parabola-vonal szerint oszlanak el. A vízfolyás felszínén, vagy közel a felszín alatt van a legnagyobb sebesség s aztán a fenékig kisebbedik. Általában a következő képlet fejezi ki ezt a parabolát V = V — M CV-)' hol V valamely pontban a sebesség, h e pont mélysége a felszíntől számítva, H a folyó teljes mélysége, V a maximális sebesség a függőlegesben, h' pedig a parabola csúcsának távolsága a felszíntől ; M a paraméter, melynek meghatározása külön feladat. A tapasztalat azt mutatta, hogy M értéke nem állandó, hanem függ attól a viszonytól, melyben a parabola csúcsának mélysége és a fenékmélység egymásközt vannak, h' h / Y M Ha gr = a és jj == X akkor v = V — M ^x — xJ • На itt M helyébe —-otteszünk, akkor kifejezzük azt a tapasztalati tényt, hogy M növekedik az a-val, de oly módon, V v, , hogy a — — — különbség (hol u a középsebesség, V a max. sebesség, v x a fenéksebesség) állandó marad, miként azt a méréseknél tapasztaljuk. Ekkor a képlet ilyen a,aM leS Z v- V - M Azonban e MpoL ,ne g kell beigazolni. E czélból Bazin vizsgálat alá veszi Darcy kísérleteit a kisméretű csatornákon, az európai folyókon tett sebességméréseket, Humpreys és Abbot méréseit a Mississippin és Gordon méréseit az Irravaddin. ( X Л2 у ) képletben M = 20 V HJ értéket teszünk, akkor a v = V — 20 VtíJ ol y P arabolát á d' mely körül az észlelési adatok igen szépen csoportosulnak. Míg a v = V —20 VüJ X X 2 parabola nem közelíti meg olyan jól az észlelési adatokat ; vagyis az esetben, midőn M-et állandónak tekintjük, a pontok annál inkább távolesnek a parabolától, minél nagyobb a értéke. Hasonló az eset a nagy pontossággal és körültekintéssel végzett európai sebességméréseknél is. Söt itt a paraméter növekedése az a-val még kifejezettebb. Azonban a Mississippin és Irravaddin eszközölt mérések nem igazolják a parabolikus alakot, sem az M paraméternek azt a tulajdonságát, hogy az a-val növekszik. Ugyanis e két folyón tett mérések nem megbízhatók. Mindkét helyen kettős úszókkal mérték a sebességet ; az alsó úszó nagy tömegű, a felső igen kicsiny volt és csak arra szolgált, hogy az alsó úszó sebességét kimutassa. A kísérletezők tényleg abban a véleményben voltak, hogy a felső úszó az alsó úszó sebességét veszi föl. Azonban a két úszót összekötő zsineg nagyobb felszint képviselt, mint a mekkora az alsó úszóé volt és így az a sebesség, melyet a felső úszó mutatott, eredösebesség volt. A függőlegesben tapasztalt sebességek ezért nem is szabályosan eloszlottak s megtörtént, hogy a fenékhez közel olyan sebességértékeket kaptak, mint a felszínen. De
