Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

67 mikor a keszont betonnal kitöltötték és a komprimált levegővel való kezelést megszüntették, a fenékről föltörő édes-források vize fölemelkedett a keszon tetején kinyúló kutakba. Malézieux megjegyzi, hogy Francziaországban csak azt a falazatot tekintik jónak, melyen szivárgások nem mutatkoznak. A sűrített levegőben a lélekzés ritkábbá lesz 35—50%-kal, mert az oxigén sokkal több benne. A munkaidőt redukálták 8 óráról 4 órára s óráját 1 dollárral fizették. Az Est folyón épült hid példája megmutatta, hogy igen nagy munkakamrát is lehet egyetlen darabban lesülyeszteni. 8. Szemle. (Chronique.) A Szajna. Belgrand ily czímü munkáját ismerteti Gariel. E nagy mü nemcsak a Szajnára vonatkozólag speciális értékű, de általános értéke is van, amennyiben a hidrologia alaptörvényeit foglalja magában. Igen becses fejezetek az eső eloszlására és a vízállás nagyságára vonatkozók, valamint a talaj átbocsátó képességét tárgyaló részek, melyek a talaj geologiai alkatának befolyását mutatják a vizek járására. Tárgyalja az erdők befolyását a vizek járására, a talaj- és forrásvizeket s keménységüket és egyéb tulajdonságukat, a hidrométriai szolgálat szervezetét, az árvizeket és előrejelzésük módját. A mü második része a vizeknek és a hidrológiai viszonyoknak az agrikulturára való hatását tárgyalja ; a rétek elosztását, az állattenyésztés és szemtermelés föltételeit. 9. Chéliff gátja. (Barrage du Chéliff.) Irta : Lamairesse. A Ghéliff (Seliff) folyó (Algéria) a hegyek közül kiérve mintegy 200 km. hosszú útjában nagy fennsíkon halad keresztül, mely a tengerparttal párhuzamos. E fennsíkon néhol dombok szorítják össze a folyót, melynek egyik ilyen szűkületénél gátat építettek, hogy a földuzzasztott vízzel mintegy 12.000 h. földet öntözhessenek. A Chéliff legkisebb viznél mintegy 1500 1.-t szállít; kisvize két hónapig tart július és aug.-ban ; de ilyenkor is gyakran 3000 1.-ig megy föl a vízmennyiség. Apriltól-októberig általában 3—5 m

3 közt változik, télen 50—60 m

3, árvíznél 400 m

3, kivételes árvíznél 1100 m

3 a vízszállítmány. A gát 1Г75 m. magas a fenéktől, a vízkivétel küszöbe 2-2 m.-re van a gát koronája alatt. A vízvezetö csatorna 3'00 m

3 emésztésre készült, a műtárgyak 5-0 m

3-re. Az 1872-iki nagy árvíz beigazolta, hogy a gáton 4 m. vastagságban átbukó árvíz még a gát fölött nem okoz károkat. A vízkivétel küszöbe és a gát koronája közötti magasságban mintegy 5 millió m

3 víz tározódik. A gátnak nemcsak az az előnye volt meg, hogy a gát alatti területek öntözés alá voltak foghatók, hanem az is, hogy a gát fölött a talajvíz magasra duzzadt, a szárazságot megkisebbítette s lehetővé tette, hogy a talajvizet noriák segítségével öntözésre használhassák. Ily módon a gát jótékony hatása'mintegy 20.000 h.-ra terjed. A gát hossza tetején mérve, az ellenfalak között 85-25 m. A korona szélessége 2-5 m. A gát körívben épült, melynek húrja 84'2 m., ívmagassága 577 m. Lábazatánál 58 m. hosszú. A gátfal felső oldala 1:20-hoz hajlott; alsó ttldala többféle hajlású síkból összetett : fönt 1:3-hoz hajlott az oldal ; 5'25 m. mélységben igen enyhén hajló lépcső következik, melynek magassága 2-50 m., szélessége 5'38 m ; ezután ismét V

s hajlású sík következik a fenékig. A lábazat előtt kis töltés követ5*