Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

56 Az észlelések adatait térképeken ábrázolják. E czélra a Myer-féle zöldszínü térképek szolgálnak, melyeken a 244 m.-en aluli helyek világos zöldek, a 244—2440 m. közöttiek sötétebb zöldek s végül a 2440 m.-nél magasabb (hóval borított) helyek fehérek. A térképeken csak az észlelö-helyek nevei vannak rajta. Piros kör a borult időt, fehér kör a tiszta időt, függőleges szalaggal áttört kör a szép időt jelzi. Az R betű esőt, S betű havat jelent s a széf irányát nyil mutatja. Ezenkívül a térképen számok tüntetik ki a barometrikus nyomást, hőmérsékletet és a szél sebességét. A térképekre reárajzolják az izobárokat és az izotermákat. Főként az izobárok elhelyezkedése és mozgása tanulságos. Â nap három szakának izobáros térképe egymás mellé helyezve már megmutatja a légnyomás változás-irányát és következtetést is enged. A lefolyt barometrikus változásokat és az esőre vonatkozó adatokat táblázat mutatja. Ezenkívül rövid szavakkal le is írják a főbb momentumokat s végül a várható időjárásra nézve adnak jelzéseket a vidéket nagyjában körülírva, melyre a jelzés vonatkozik. A térképeken négyféle szín van s az adatok fontossága szerint vannak a színek összeválogatva. 19. A port-à-l'anglaisi gátnak 1870-Ъеп épült új hajóáteresztője. (Nouvelle passe navigable établie en 1870 dans le barrage de Port-à-l'Anglais.) írta : Boulé. A port-a-Fanglais-i gát, mely Páristól fölfelé 4 km.-nyire van a Szajnán, a következő részekből áll : 1. A kamarazsilip, mely a balparton elhelyezett; 210 m. hosszú (180 m. hasznosítható hosszúsággal) és 12 m. széles. A zsilipfök falazottak, a zsilip teste földből volt; az 1:1 hez hajlott lejtök kövei burkoltak; azonban 1869-ben a kamara lejtői helyett függőleges falakat építettek, melyek egymástól való távolsága 16 m. A zsilip feneke 24*26 m.-re van a tengerszine fölött, vagyis 2*6 m.-re a kisvíz alatt. A Port-à-1'Anglais alatti Suresne-gát duzzasztás-nivója 26*03 m. és a két gát közt legalább is 0 23 m. az esés úgy, hogy az alsó küszöb fölött Port-àl'Anglaisnál legalább 2 m. a vízmélység. 2. A régi hajóáteresztö gátrész, melynek küszöbe 26*26 m. a tengerszíne fölött, 54*7 m. hosszú és 42 drb., 3 m. magas és 1'2 m. széles, egymástól 10 cm.-re elhelyezett mozgó táblával ellátott. (L. az «Annales 1861 és 1868-iki folyamát.) 3. A bukógát, mely 70'10 m. hosszü, küszöbének magassága 27*36 m., és 50 drb., 2 m. magas és 1*3 m. széles automatikus Ghanoine-féle táblával ellátott. 1869-ben a jobboldalon provizórikusan egy 35 m. hosszú nyílást készítettek hajóáteresztőül, míg a kamarazsilipet igazították. Jelenleg a bukógát hossza 37*9 m. mozgó táblákkal, melyek előtt a kezelö-hídat Poirée-féle állványok hordják. 4. Az új hajóáteresztö, mely arra szolgál, hogy a bukógáton 1869-ben létesített nyílást rendszeresen elzárja s melyet 1870-ben készítettek. Hossza a pillér és a jobboldali gátfö közt 28*7 m., küszöbe 25*56 m. a tengerszine fölött és így az alsó víz legalább is 07 m.-nyire borítja a küszöböt. A port-á-Fanglaisi gát normális duzzasztó-magassága 29*26 m. vagyis 3*7 m. magas a vízoszlop az új áteresztő küszöbe fölött. De az áteresztöt úgy számították, hogy a normális vízszin fölött még 0*4 m. vastag vízréteg bukhassék át a táblákon, vagyis hogy 4*1 m. magas duzzasztást lehessen a küszöb fölött tartani. Azonban csak igen ritka esetben van