Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

45 vízszinfixálások és víztömegmérések történtek a maximum alkalmával. A maximális víztömeg Briare-tól Tours-ig 4^17 m 3-röl 4219 m 3-re fogy. Tours alatt a Cher és Vienne nem tudtak határt szabni a maximális emésztés további megfogyásának, mert e mellékfolyók árhulláma előbb lesietett, mielőtt a föfolyó árhulláma megér­kezett volna. Az 1872. deczemberi árvíz a felső Loire-on közepes volt, de Tourson alul minden addigit meghaladt. Főként a Maine folyó hozott nagy víztömegeket. Arról is nevezetes ez az árvíz, hogy több árhullám összegelödéséböl eredt. Nantesnál, közel a torkolathoz leginkább nagy volt a víz, mert a dagály is éppen a maximumkor jelentkezett s azonkívül nyugati szél fújt a folyón. Az 1873. januári árvíz kizárólag az alsó mellékfolyóktól eredt. 7. Egyszerű és kettős centrifugális szivattyúk. (Les pompes centrifuges simples et accouplées.) írta: Alfred Durand-Claye. A centrifugális szivattyúk föalkotórésze a dob, melyben szárnyak forognak. A vizet a szívócső a dob középpontjába vezeti, honnan a szárnyak a dob kerülete felé csapják és közel érintőlegesen nyomják föl a nyomócsőbe. Használata gyorsan terjedt, mert a készülék nem kényes s vele mindenféle piszkos, zavaros víz is emelhető. 1867-ben Páris városa kisebb, 1868-ben nagyobb, páros centrifugális szivaty­tyúkat alkalmazott a városi csatornalé emelésére. A páros centrifugális szivattyúk olyan elrendezésűek, hogy a szívócső az egyik dob közepébe nyílik ; e dobtól érintőlegesen a másik dob közepéhez összekötöcsö viszi a folyadékot; a nyomó­cső pedig e második dob érintőjétől indul ki és vezet tovább. A dobban forgó szár­nyak egészen egyenesek, és nem görbültek; a szárnyak átmérője 044 m. A forgás­szám 420—500, perczenkint. Két pár ilyen centrifugális szivattyú OT50 m 3 vizet emelt mperczenkint, vagyis naponkint 14.960 m 3-t. A szilárd alkotórészeket rács tartotta vissza a szívócső aljától. És bár a csatornalé sok homokot is tartalmazott, a készülék mégis igen jól működött és hosszú időn át nem szorult javításra. Ugyanily rendszerű páros centrifugális szivattyúval akarják az előbbieket helyettesí­teni ; az új szivattyú átmérője 1'6 m., emelő-képessége 0'5 m 3 mperczenkint s a fordulatok száma csak 140 perczenkint. Az ily páros szivattyúknak nagy előnyük, hogy lassabban járathatók s míg az egyszerűeknél a víz gyors mozgása folytán a kifolyásnál származó ütödések és örvénylések a munkaképesség egy részét föl­emésztik, addig e kettős emelök igen nagy hatásfokkal működnek. A szárnyak forgása következtében előálló centrifugális erő a dobban levő folyadékot a központból a sugarak irányába hajtja a kerület felé s itt az érintő irányában elhelyezett csövön eltávozni készteti. Durand-Claye levezeti azokat a kép­leteket, melyekkel a víz relativ sebességét a szárnyak hosszában, a forgási sebes­séget a szárnyak kerületén és a víz abszolút sebességét, mikor a szárnyakat elhagyja, meg lehet határozni. Ha az első sebességet ТГ-vel, a másodikat и-val, Q Q 2 a harmadikat F-vel jelöljük és a szárnyak egyenesek, akkor Я = j n'' 1 u 2~m 2­Q 2 -\~2g H és V=2~-\-2 g H. Hol Q a másodperczenkint emelt víztömeg, H az

Next

/
Oldalképek
Tartalom