Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.331 csak egy 250 m. széles vezéreret tartanak fönn —8'5 m. mélységben. Hogy a kikötő bejáratát fönntarthassák, a mólókon kívül évenkint 6(5 ezer m

3-t kell kotorni. A bejárót két világítótorony jelzi, melyek a mólók végére helyezvék. A széles kikötő tulajdonképpen csak a hajók átmenetelére szolgál s alig néhány halászhajó szokott ott horgonyt vetni. A csatorna a kikötőbe két móló segítségével torkollik, melyek hosszúsága 335 m. 1200 m.-re a csatorna torkolatától vannak a (kettős) kamarazsilipek, melyek a Nordzee-Kanaal-ba vezetnek. A csatorna feneke 27 m. széles ; oldallejtöi 1: 2-höz hajlottak. A csatorna elkészítésére 10'5 millió m

8 földet mozgósítottak. Az út a tengertől Amsterdamig 4 órát tart. A csatornán 3 híd vezet át. Amsterdamtól keletre a csatornát a Zuyderzee-töl a Schellingwoude-töités különíti el, melyen át zsilip vezet a Zuyderzee-be. A csatorna a Vijkermeer-en és a nyugati Y-n megy át s ez alkalommal e területeket lecsapolták. Ily módon 12 új poldert létesítettek összesen 5322 ha. terjedelemben. A lecsapolást árokhálózat és gőzgépek végzik. A csatorna összes költsége 89'4 millió frankot tesz ki. Az ymuideni zsilipeken 1887-ben 6256 hajó 8'2 millió tonna-tartalommal ment át. Az értekezés közli a csatorna-használati díjakat is. Amsterdam kikötője az Y medre, partfalai és medenczékböl áll, melyek mind a tengeri, mind a belső hajózásra szolgálnak. Ezenkívül hajójavítók is vannak. A tengeri hajók számára való medenczék száma 9, összesen 172 6 lia. felszínnel. Az összes kikötő falakat czölöprácsra alapozták. Ott, ahol a fenéktalaj folyós iszap, vagy turfa volt, oda homokot tettek s a czölöpöket az így tömített talajba verték le. Főként az épületek és egyéb ily felszíni építmények alá készítették elö a talajt ily módon. A hajójavítók száma 1879-ig 4 volt; ezek mind fából készült, úszó dokkok voltak. Ez időtől kezdve 5 új úszó hajójavító létesült, melyek közül 4 a kis, 1 a nagy hajók számára létesült. Számos rakodószin, árútár, ki- és berakodó darú, elevátor stb. szolgál a forgalom lebonyolítására. Mielőtt a Schellingvvoude-töltés elkészült volna, a Zuyderzee árapályának játéka, bái' csekély magasságú volt, mégis naponkint fölfrissítette a csatorna vizét. Hogy ezt az eredményt a töltés létesítése után is elérjék, éjjelenkint 0'2 m. vastag vízréteget lebocsátanak a csatornából s aztán a zsilipeken megint beeresztik a vizet. Ha a Zuyderzee nívója e műveletre nem alkalmas, szivattyúzással segítnek a dolgon. A kikötő fejlesztésére számos új munkálatot vettek tervbe, főként új medeib czéket és árútárakat terveztek. Az összes kikötő-munkálatok költsége az új csatorna megnyitásától к zdve 19'2 millió frkra rúg. A tengeri forgalom 1860-tól 1887-ig 413,789 tonnáról 3.693,

(ЮО tonnára emelkedett s a kikötöhajók száma 1600 volt, melyek közül 1260 gőzhajó. A kereskedelem föútjai Amsterdamból Orosz-, Svéd-, Norvég-, Német-, Angol-, Spanyolország; a Földközi Tenger, az Egyesült Államok, az Antillák és Kelet India félé irányúinak. A halászat Amsterdamban 1887-ben 0\57 millió frankot hozott. A belső hajózásban 159,979 tonna volt a forgalom 1886-ban. Az értekezés beszámol a kikötő-, árútár-, hajójavító- stb. díjakról.