Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.307 öntik. Az alsó városnak ezen kivül külön fogy ti''tője van, mely mélyen fekszik s vizét rezervoárba önti, honnan szivattyúk emelik a jelsö főgyűjtőbe. A mellék gyűjtök a folyó irányára keresztben húzódnak. A csatornák összes hossza 145 km. s 1 1 liektáronkint 83 m. csatorna esik. A főgyűjtő csatornák esése-^--töl --— -ig változó A legnagyobb esö mennyiségét Lindley 476 mm. vette óránkint, vagyis mperczenkint és ha.-kint 13 l.-re. A nagy esők vize külön árapasztókon ömlik közvetetlenül a Visztulába. A házi vizböl ha.-kint 1 1.-t vett számításba. A csatornák alakja tojásalak, kivéve a 0'3 —038 m. átmérőjű cserépcsöveket. Anyaguk első minőségű tégla czementmalterrel összekötve. A gyűjtőcsatornák padkásak. A csatornák szellőztetése kürtökkel történik, melyek egymástól 45 m.-nyire elhelyezettek. A csatornák tisztítása úgy történilk, hogy tiltok segítségével felduzzasztják a vizet s hirtelen megeresztik, mikor is a víz a leülepedett piszkot tova-ragadja. Gondoskodás történt alkalmas lejárókról is, melyeken a csatornák megvizsgálhatók. Az utczai beömlök olyanok, hogy csak a folyadékot bocsátják a csatornába s a szilárd részek visszamaradnak. 23. A zmg-i katasztrófa okai. (Note sur la cause de la catastrophe de Zug.) írta : Résal. 1885 jul. 5-ikén a Zugi tó mellett hatalmas földsülyedés állott elő, mely Zugváros 34 házát a víz alá temette. A sülyedés oly nagy volt, hogy egy 4 emeletes vendéglő teteje sem lászott ki a földből. Több emberélet is áldozatul esett. E sülyedést talaj vízréteg okozta, mely a tó színe alatt 3 m. mélységben a város alatt húzódik ; valószínű, hogy a Lorze folyó vize is táplálta a talaj vízréteget, amennyiben a meder hasadékain sok víz tűnt el. Ez a talajvíz szabadon szivárgott a tóba mintegy 350—400 m. szélességben. Ujabban azonban partfalat húztak a tó mentén s ezzel a talajvíz kiömlését 150 m. hosszúságra redukálták. Ekkor a sebesebb folyás magával ragadta a talajvízréteg talaját s erős kimosás keletkezett. Mikor a víz leapadt, s a külső földboltozatot belső víznyomás nem tartotta, hirtelen bezuhant, magával rántva a fölötte levő építményeket. 21. Marseille és Antwerpen tengeri kikötők. (Marseille et Anvers ports de mer.) írta : Rohei t. E czikkely czélja, hogy kimutassa, mily nagy forgalmú és jól fölszerelt kikötő Marseille s e czélt szerző az Antwerpennel való összehasonlítással éri el. Antwerpen kikötőjét a Scheide torkolati öble és a jobbparton elhelyezett medenczék alkotják. A torkolat bejárói között csak egy van, melyben 8 m. mélység található. A ki- és bejutást a köd sokszor akadályozza. A dagály magassága 3'9 és 4-7 m. közt változik; ugyanis Antwerpen 150 km.-re van a tengertől. A nagy hajók ki- és bemenete nincsen minden időben biztosítva. Marseille nem árapályos tenger mellett fekszik. Zátonyok és köd nem akadályozzák a hajók bejutását a kikötőbe. A legmélyebb járatú hajók is szabadon járhatnak ki és be. 20* » 1