Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

ho/ománya 70 m

3. Eleinte párhuzamos müvekkel és sarkantyúkkal akarták a szakasz hajózhatóságát emelni, de csak 0-9 m. vízmélységet tudtak kisvíznél biztosítani. Ezért Poirée-féle mozgógátakkal csatornázták a folyót. A felső állomáson 2'7 m.-rel emelvén a vizet, összesen 10'8 m. magasságot kellett a gátakkal legyőzni : ezt 5 gát segítségével érték el. E gátakkal 2'0 m. kisvízi mélységet lehet elérni, de a zsilipküszöböket 25 m.-re helyezték a duzzasztott víz alá, hogy később a mederkotrásával 2'5 m. hajózó mélységet létesíthessenek. A munkálatok összesen 55 millió márkába kerültek. A zsilipkamrák 10-5 m. szélesek, 101'5 m. hosszúak, hasznos hosszúságok 75 m. A rajnai hajók 10 m. szélesek és 75 m. hosszúak s 2"4 mély járatúak, 1200 tonna biróssággal. A hajóáteresztö állványosgát, de ezenkívül Louiche-Desfontaines rendszerű tutaj-áteresztő is van a gáton; e tutaj-áteresztő küszöbe 1'7 m.-re van a duzzasztott víz alatt: 12 m. széles és egyetlen l-7 m. magas táblával zárható s utána 1/

2°/

0-es esésű csúsztató következik. E csatornával kapcsolatban Frankfurt kikötőjét is megépítették 4 millió márka költséggel. H) J. Hirsch ismerteti a Dunán tett kirándulást. A kongresszus tagjai bejárták a Dunát Regensburgtól Turnu-Severin-ig 1500 km. hosszúságban. Ismerteti a Cs. kir. Dunagözhajó-Társulat történetét. Regensburgig a Duna csak tutajozható. Regensburg és Passau közt a hajózás csekély mértékű és csak Passau alatt válik jelentékenynyé. Egész Bécsig a völgy szűk, a Duna hegyek közé zárt. Passaunál a vízmennyiség 400—5000 m

3 közt változó. E szakasz torrens jellegű ; helyenkint ЗЮ m. a folyás sebessége kisvíznél, árvíznél még nagyobb; a meder néhol 80 m-re szűkül ; helyenkint magas sziklahátak csak elégtelen hajózó mélységet adnak. A szondátok fölött és alatt aztán 2—500 m.-re tágul ki a meder. Egyik híres szorulat Linz alatt 50 km.-re a Struden, hol a folyót sziklák fogják közre, több erös vízesés van a sziklák között s az árvizek 15 m. magasra emelkednek. Itt a szorulat oly szűk és veszedelmes, hogy a hajóút csak egy hajó számára elégséges s a föl- és lemenő hajókat olyan formán jelzik, mint az egyvágányú vasutaknál a vonatokat. A vontatás e helyen ökrökkel történik. Számos szerencsétlenség történt a hajókkal. A Bécs fölötti mederszakasz szabályozását párhuzamos müvekkel, átvágásokkal, partvédő müvekkel, sarkantyúkkal, a mellékágak elzárásával, kotrással stb. érték el, de az eredmény nem mindenben kielégítő s az osztrák mérnökök számításait a folyó sokszor meghazudtolta. Helyenkint a mellékágak elzárásával téli és kereskedelmi kikötőket létesítettek. Bécs mellett igen jelentékeny munkálatokat hajtottak végre. Bécscsel szemközt a 40 km. hosszú és 12 km. széles (500 km

2 területű) Marchfeld terül el, hol a Duna nagy kanyarulatokat és megoszlásokat mutat. E helyütt egyrészt a fő-Dunát szabályozták, másrészt megépítették a Duna-csatornát, mely Bécsen keresztül vezet. A fő-Dunát mesterséges partokkal alakították ki. Az árvizi medret 700 m. re vették, melyet a balparton árvédelmi töltéssel, a jobbparton kikötő-falakkal létesítettek. A kisvízi meder 285 m. széles ; e meder partjainak magassága 1 '9 m. a középvíz fölött; az árvízi töltések koronája pedig 6'3 m. ugyané vízszin fölött. A jobbparton helyenkint (1200 m. hosszúságban) rendes partfalak vannak. A Duna-csatorna nemcsak a bécsi forgalom lebonyolítására, de téli kikötőül is szolgál. A csatorna felső részén zsilip és vashajó-kapú van alkalmazva, mely a jégnek és nagy árvíznek a csatornába jutását meggátolja. A Marchmezö alatt Dévény és Pozsony közt és Vácznál a Duna ismét összeszorul s e két szoros közt nagykiterjedésű síkság terül el. Egész O-Moldováig a Duna hajózó viszonyai igen jók s csak helyenkint szükséges korrekezió.