Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.291 eme zuhatagos szakasza fölött parthoz van kötve s a nagy lapátos kerekekkel ellátott hajó a víz erejével dobra tekeri fel s így előre mozog és maga után vonja a hajókat. Lehet úgy is használni a hajót, hogy az egy helyben áll s egy másik dobra azt a drótkötelet tekeri föl, melyhez a fölvontatandó hajók kötvék. 25. Hengerelt vasból (vasbádogból) készült zsilipkapúk. (Étude sur les portes d'écluses en tôle.) írta: Galliot. Galliot ez értekezésében a vaskapuk számítását adja elő, nevezetesen a bordázat, a függőleges és vízszintes tartók számítását, továbbá bemutat egy példát a .számításra és végül összegezi az eredményeket. A vasbordázat számítását a vaspléh erősségének meghatározására tett kísérletekkel kezdi. Táblázatban közli az eredményeket, melyben a vaspléh hossza, szélessége, vastagsága, a víznyomás és a behajlás nagysága tűnik ki. E táblázat megmutatja, hogy ugyanolyan méretű vaspléhdarabok igen különböző behajlást szenvednek, mi a gyártás és anyagminőség folytán van így. Azután számítás útján oldja meg a vaspléh behajlását s a kísérletekkel nyert és számított eredményt összehasonlítja. A kapú vázának (tartóinak) számítására is kísérleteket tesz s ez eredményeket táblázatban közli és összehasonlítja számításaival. Azután egy 6'2()i m. magas kapura teszi meg számításait. Itt a vízszintes gerendák egyenlő távolságnak. 1888. I. FÉLÉV. 1. A kereskedelmi tengeri kikötők pénzügyi szervezete Angliában. (L'organisation financière ties porls maritimes de commerce en Angleterre.) írták : Colson és Почте. A franczia közmunkaminisztérium 1887-ben a szerzőket Angliába küldte, hogy az angol kikötök díjszedését, a kikötök bevételét és kiadását tanulmányozzák. Ez a kérdés azért fontos, mert újabb időben a franczia kikötök munkálatait teljesen a kereskedelmi szükségletek szerint irányítják s a költségeket részben a kikötö-díjakból óhajtják fedezni. A kiküldöttek Angliából visszatérve igen terjedelmes jelentésben foglalják össze tapasztalataikat. Ismertetik Anglia összes nevezetesebb kikötőit és pedig 48-at igen nagy terjedelemben. A kikötö-szolgálat ugyanis nagy mértékben decentralizálva van Angliában s ezért csakis úgy lehetett általános tájékozást szerezni, ha az összes kikötőket tanulmány alá vették. A kikötői létesítmények költségeinek tekintélyes részét Angliában az állam fedezi. Ezenkívül egyes köztestületek is sokat áldoznak ilyen czélra. E köztestületek -a helyi érdekeltekből alakulnak s minden angol kikötőnél nagy szerepet játszanak. Néhol a város maga létesíti a kikötő-munkálatokat. Igen sok befektetést tesznek továbbá a kereskedelmi társulatok, melyek dokkokat és kikötö-partokat építenek. 19*