Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

23 A föosztó árkok (rajbuhá-k) rendesen a főcsatornával párhuzamosak ; ugyancsak a főcsatornákból ágaznak ki aztán a tápláló csatornák (másodrendű rajbuhák) az előbbiekre többé-kevésbbé merőlegesen ; e másodrendű rajbuhák a förajbuhák táplálására szolgálnak. A rajbuhák esései bukókon oszlanak meg. Az északnyugati indiai öntözések kedvező pénzügyi eredményüek s a befektetett tökének G-37—12 2-ig változó százalékát hozzák meg. 15. A Perris-féle kotró alkalmazása a hajózócsatornák tisztítására. (Note sur l'emploi de la drague Perris pour le dévaseraent des canaux de navigation). írták : Sugot és Préaudeau. Az Ardenne-ek vízválasztóján levő osztóbögének kitisztítására különös szerkezetű kotrót alkalmaztak. Ugyanis a gőzzel járó folyami, vagy kikötői kotrók nem előnyösek a csatornákban, hol 30—50 cm. vastag iszap eltávolításáról és csak rövid darabok tisztításáról van szó ; a kézi kotrás meg drága és egészségtelen. A Perris-féle kotró ily esetekben igen alkalmas és vele a hajózást nem kell szüneteltetni. A készülék 3'20 hosszú, 0'70 m. mély vályű kovácsolt vasból, melyet hajóról a csatorna fenekére lehet lebocsátani. Midőn a vályú a fenékre ér, nyílásával függőleges helyzetbe jut s a hajó elöhaladásával az iszapot maga előtt tolja. Kézi emelőgépek segítségével a kotrókanál fölemelhető s belőle a kotrott anyag az iszaphordó hajóba önthetö. A mélység, melynél a kotró alkalmazható, a kanál karjának hosszúságától függ ; az Ardenne-ekben müködö kotrót körülbelül 150— 25 m.-ig változó mélységben alkalmazhatták. Az ily, egyszerre 1 m

3 anyagot emelő kotró kezeléséhez 11 ember szükséges. A kikotrott anyag m

3-e 0'384 frkba került; a kotróhajó 10,190 frkba. 1872. I. FÉLÉV. 1. Szemle. (Chronique.) A folyóvized keveredése összefolyásuknál s e keveredés meggátlása. írta : Belgrand. Ha kis vízfolyás egyesül a nagygyal, vagy tóba, csatornába szakad, a létesülő örvénylések és hullámok a két vizet hamar összekeverik. Hogy e keveredést a torkolatnál meggátoljuk, elég e czélra a torkolat körül nyílásokkal ellátott körülzáró gátat készíteni úgy, hogy a patak vize a gát nyílásain eltávozhassék. A patak vize ugyanis nyomás alatt folyik ki a sziik nyílásokon s így a folyó vize a körülzárt medenczébe nem hatolhat be. Azonkívül a gát az örvényléseket, hullámzást megsemmisíti. Ilyen formán sikerült Belgrandnak egy, Páris városa vízzel való ellátására alkalmas forrás vizét a Marne-tól elkülöníteni. Előbb nem záródó palánkfallal, később nyílásokkal ellátott falazattal vette körül a forrás torkol ttát. Mindaddig, míg a szivattyú kevesebb vizet vett el a forrás vízhozományánál, a medenczébe a Marne zavaros vize nem jött be ; csak erőteljes szivattyúzás mellett állót elö a medenczében a Marne vizéhez képest denivelláció, mikor is a folyó vize a medenczébe hatolt.