Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

121 d) A versailles-i záporesők 1860-1876-ig. Bérigny azt tapasztalta, hogy Versailles-ban a legnagyobb zápor alkalmával 1866. aug. 2-án M6 mm. esett perczenkint ; ez a zápor 10 perczig tartott. 1875. szept. 9-én 45 perczig tartó 0'69 mm-es perczenkinti esö volt. 15. A tölgyfa Reménykedése a vízben. (Durcissement du bois de chêne dans l'eau.) írta : Charié-Marsaines. Kapcsolatban a f. évi 5. czikkel Charié-Marsaine megjegyzi, hogy a Huningue (Rajna) zsilip készítésénél a Vauban idejében (1681.) épült fazárógátat kellett elrombolnia, mely teljesen víz alatt lévén 146 esztendeig, megtartotta épségét. Színe ébenfa fekete volt s bár vegyi vizsgálat alá nem vették, azt hiszi Charié-Marsaines, hogy a vasperoxid adta a színt és tartósságot a fának. 16. A Prindle javította Sliaw-féle balisztikus ütőkos. (Sonnette balistique de Shaw perfectionnée par M. Prindle.) Irta : Lavoinne. A Prindle javította iitökos puskaporral működik, mint a Shaw-féle. A czölöp tetejére 450 kg.-os ágyút helyeznek. A 970 kg.-os ütökos oly módon van készítve, hogy pontosan belejár az ágyű nyílásába. A czölöp beverése most kővetkezőképpen történik : Fölhúzzák az ütökost s aztán az ágyúba 30 — 45 grammos puskaportöltést helyeznek el. Ekkor megeresztik a kost, mely az ágyúba érve ott a levegőt komprimálja s ezért minden ütődés nélkül gyakorol nyomást a czölöpre. A sajtolt levegő melege fölgyújtja a puskaport, mely egyrészt 4—5 m. magasra fölbajítja a kost, másrészt a czölöpöt bemélyeszti. A fölhajított kost alkalmas fékező-készülék állítja meg. Ekkor új patront tesznek az ágyúba s a kost kikapcsolják és leeresztik. Újabban a patronok betevését gép végzi a kos fölszállása alatt s így a kos minden megállapodás nélkül újra visszaeshetik az ágyúba. Egy perez alatt 15 ütést lehet a kossal tenni. A czölöpök teteje az ütések alatt a legkevesebbet sem rongálódik, mert az ütés nem hirtelen, hanem fokozatos és beverés után a czölöpök fejét nem kell levágni. Kevéssé ellenálló fa-czölöpöknél ez a beverésmód igen ajánlatos. A czölöp bemélyedése minden ütés után igen nagy és 4-szer akkora mint a hasonló súlyú közönséges kossal. A kos föl- és leszállása sokkal gyorsabb, mint a gözczölöpveröé. A kos összes fölszerelése pedig nagyon egyszerű. A balisztikus verökosnak az egyedüli hátránya az, hogy gyors ütéseknél az ágyú nagyon átmelegszik s néha a puskapor fölrobban, mielőtt a kos az ágyúba esnék. Lavoinne részletesen leírja az ütökoshoz tartozó számításokat. II. FÉLÉV. 17. A Mississippi hídja Saint-Louisnál. (1868—1874.) (Notice sur la construction du pont de Saint-Louis sur le Mississippi, en 1868—1874.) írta: Lavoinne. A Mississippi, mely a Missourival való egyesülés után 1300 m. szélességet nyer, tovább lefelé 20 km.-re Saint-Louis városnál 500 m.-re szorul össze. Esése itt 10 cm. km.-kint s középvíznél 6000 m

3-t szállít. A legkisebb víz 4 m. magas a fenéktől ;