Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
119 11. Turbinák és czentrifugális szivattyúk új alakjairól. (Mémoire sur de nouveux types de turbines et de pompes centrifuges.) írta: Decoeur. a) Czentripetális turbina, E szerkezetnek függőleges tengelyhez erősített vízszintes kereke van, melynek lapátjai ívben hajlottak. E kereket vízelosztó korona fogja körül, melynek zsilipecskéi mozoghatok és így több-kevesebb vizet bocsáthatnak a központi kerékre. A víz érintőlegesen jut kívülről a központ felé a kerékhez. A mozgó zsilipecskéket a korona szélének elmozdításával állitbajuk és így a kerékre a szükséghez képest több, vagy kevesebb vizet bocsáthatunk. A Decoeur szerkesztette ilyen turbina 3 m. esés és 600 1. vízemésztés mellett 18 lóerőt fejtett ki, vagyis a hasznos munka 75°/ 0-ot tett ki. A szerkezetnek egyik érdekes sajátsága, hogy forgás-sebességét nem lehet túlságosan növelni, mert a fellépő centrifugális erő a vizet a központtól kifelé, a mozgató erö pedig ellenkező irányban törekszik lökni. Legjobban működik tehát a turbina egy bizonyos középsebesség mellett. Decoeur részletesen közli a turbinára vonatkozó számításokat. b) Czentrifugális szivattyú. Az előbbi turbina csekély módosítással vízemelögépül szolgálhat. A forgó kerék szárnyait egyenesre és a központból sugárirányban kifutólag készítették és a kereket körülfogó koronát nem látták el rekeszekkel, hanem nagy átmérőt adtak neki úgy, hogy köralakú csövei veszi körül a kereket. Ily módon aztán a közönséges czentrifugális szivattyúhoz hasonló lett az alak, de működésére nézve jobb. 12. A Szajna nagy árvize 1870. márcziusában. (Etude de la grande crue de la Seine en mars 187H.) írták : Belgrand és G. Lemoine. Az 187G. márcz. 17—18-án Párisban kulmináló árhullám, mely a pont de la Tournelle mérczén 6'50 m.-re emelkedett, oly magas volt, minőt 1807 óta nem észleltek. A Szajna nagy árvizei rendesen az árhullámok összegelödéséböl keletkeznek. Ugyanis a Szajna medenczéje 52.100 km 2 átbocsátó és csak 19.440 km 2 át nem bocsátó területből áll. Az átbocsátó területről jövö árhullámok igen hosszantartók úgy, hogy két-három egymásután következő esőzés árhullámai utolérhetik egymást. 1876. tavaszán 7 egymásután kővetkező árhullám jelentkezett. A Páris fölötti medencze az árhullám emelkedő időszakában febr. 1-töl márcz. 15-ig hó és eső alakjában 186 mm.-t kapott átlag; az egész árhulláma lefolyása alatt pedig 217 mm.-t. A hosszantartó csapadék meg-megújuló árhullámokat adott a Szajnának, de az árhullámok annyira egybefolytak Párisnál, hogy febr. 15-től kezdve márcz. 17-ikig majdnem folytonos volt a vízszin emelkedése. Az árvíz tartama alatt 3051 pincze került víz alá; ez elborítást a földuzzadt talajvíz • okozta. Bousingault mérései szerint az árvíz tartama alatt mintegy 761.659 kg. ammoniákot és 21,229.134 kg. nitrogénsavat szállított a Szajna; de e trágyázó anyagok mind veszendőbe mentek. Az árvizek a Szajna mentén szabadon terülnek el, mert a folyó nincs töltések közé fogva. Rouen és Páris közt 11.964 hekt. földet borított el a víz. És bár itt-ott okozott is a víz károkat, de e károk az árvíz előrejelzése folytán igen megkevesbedtek s azonkívül az árvíz trágya-alakban pótolta