Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

117 gerendákból és lemezekből állították össze. A gerendák pedig köpillérekhez támaszkodnak, melyek a sziklához vannak falazva. 9 rezervoárt létesítettek ily módon 5 m.-töl 16-5 m.-ig változó víznyomással 495 000-től 20,896.000 m

3-ig változó űrtartalommal. c) Az indiai öntözések eredményei. Az angolok ez ideig 350 millió frankot fektettek be az indiai öntözésekbe s még újabb 65 millió befektetését irányozták elő. A befektetés általában 7-7°/o jövedelmet ad; bár vannak oly öntözések is, melyeknél l-9% az évi veszteség. Legjobban sikerült az öntözés Madrasz kormányzóságban, hol a befektetett töke 27%-ot jövedelmez. 7. A Woltmanii-szárnyról. (Note sur le moulinet de Woltmann.) írta : Kvassay Jenő. A TFo^Míwm-szárnynyal tett eddigi kísérletek azt mutatják, hogy a szárny forgásszáma gyorsabban növekedik, mint a vízfolyás sebessége. Pedig a szárny ellenállásai a sebességgel növekednek és így a fordulatok számának nem kellene gyorsabban növekednie, mint a folyás sebességének. Hogy ez mégis megtörténik, csakis úgy magyarázható, hogy a nyomás középpontja eltolódik. Lehet azonban olyan szárnyalakot készíteni, melynél a nyomás középpontja nem tolódik el. Szerző keresi ezt az alakot az egyesen lapátú és a csavaros felszínű szárnyra. Amarra parabolát, emerre pedig a sugárral egyenletesen növekedő menetű csavarvonalat kap a lapát széléül. Ha tehát a síklapátú szárnyat parabolavonal szerint, a csavarfelszinüt pedig a sugárral egyenletesen növekedő csavarvonal szerint metszszük, akkor a szárny forgásszáma a sebességgel aránylagosan fog növekedni s a V vízsebesség és n forgásszám közt a következő lineáris összefüggés lesz érvényes: V=a -\-bn. 8. Szemle. (Chronique.) Tengeralatti sziklák eltávolítása a Hell- Gate vezér eréből. írta : Gariel. A HellGate vezérerében levő sziklák akadályozták a nagy, tranzatlantikus hajókat, hogy New-Yorkot ez oldalról meglátogassák. Zárógát védelme alatt 10 m. kisvízi mélységig hatoltak le aknával a sziklába s aztán sugáralakban galériákat vágtak ki és más mellék- és öv-galériákkal kötötték ez üregeket össze. A galériák űrtartalma 2885 m

3 volt. Majd 4000 furólyukat mélyesztettek be a galériákat elválasztó pillérekbe és a galériák plafondjába, mely 1-8— И m. vastag volt. E lyukakat puskaporral és dinamittal töltötték ki. 13 tonna dinamitot és 10 tonna puskaport használtak föl. Majd elhelyezték a gyújtószereket bennök és 1876. szept, 23-án vizet bocsátottak az üregbe. Másnap 2 óra 51 perczkor robbantották föl a sziklát villamos áram segítségével. A 8 m. vastag vízréteg erös habzása és 1—7 m.-re való fölemelkedése követte a robbanást, azonban kövek nem hányódtak föl a -vízből. A föld rázkódása messze vidékre terjedt s néhol 20—70 mperczig tartott a rengés. Az explózió után mintegy 23.000 m

3 sziklát távolítottak el kotrógéppel a fenékről.