Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

IIB támasztékaikon könnyen tovavihetök. Az utczai csapokhoz alkalmazzák őket és •35 perez alatt 20.000 m

2 területet lehet velük beöntözni. A város belsejében is igen nagy és fokozodó elterjedést nyert az öntözésnek ez a módja. Az öntözésnek e két módján kivül kisérletet tettek a folyós sókkal való öntözéssel is. De mind a tiszta kalciumklorürrel, mind a tisztátalan és magnéziumklorürrel kevert kalciumklorürrel tett kisérletek nem voltak kellőleg eredményesek. A tiszta só 5—6 napig, a tisztátalan mintegy 3 napig tartotta nedvesen a Boulognei erdő föútait. Azonban alkalmazásuk drága : 0-038 frank m

2-onkint, míg a közönséges öntözés О'ОООб frankba kerül. Megjegyzendő még, hogy higiénikus tekintetben is kifogásolható, amennyiben a higroskopikus sók elvonják a nedvességet a levegőtől, szárazzá teszik, míg az öntözés fölfrissíti. Az öntözés évi költsége mintegy 450.000 frankot tesz ki. Az utczák tisztítása évenkint összesen mintegy 5,000.000 frankba kerül. 2. Szemle. (Chronique.) a) Bathometer. Siemens-nek ez a találmánya a tenger mélységeinek meghatározására szolgál a direkt szondázás elkerülésével. A miiszer alapelve azon a jelenségen épül föl, hogy a testek súlya, vonzása, a föld középpontja felé a föld fajsúlya .szerint változik. A testek súlya más a szárazföldön, hol csak szilárd anyag a föld felszíne és más a tengeren, hol a földfelszint egy bizonyos mélységig kisebb sűrűségű tengervíz alkotja. A tenger fajsúlya 1,026, míg a szárazföldé középértékben 2-75. Ha a íöld sugara Hé sa tenger mélysége /г, akkor a vonzás megkisebbedése 35 a tengeren oly arányban történik, mint a hogyan h a jff-hez, vagyis a OSR-hez aránylik. Ennek folytán a vonzás megkisebbedése a tengermélység mértéke. A készülék maga aczélcsö, melyben kéneső van s melynek súlya a földvonzás szerint változik. Az aczélcsö alsó felén hajlékony, ruganyos aczéllemezzel elzárt; a felső része csavardugóval elzárt, melyből azonban finom, nyílt üvegcső nyúlik föl. Ha a vonzás nagyobbodik, a kéneső súlya nagyobb, az alsó lemez kihajlik s alkalmas készülékkel e kihajlás megmérhető ; kisebb súlynál behajlás észlelhető. A levegő nyomásváltozása nem befolyásolja a készüléket, mert a nyomás mindkét végére hat. A hőmérsékletváltozás azonban fáradságos korrigálást követel. A készüléket Cardan-féle fölfüggesztéssel alkalmazzák. 1875-ben kísérleteket tettek vele oly helyeken, hol a mélységeket szondázással is meghatározták s a két mérés eredménye igen meglepően vágott. Egyik hibaforrása a készüléknek, hogy a földrajzi szélességgel változik a vonzás ; de e hibaforrás számításba vehető. b) A Tay hídja. E híd Dundee várost összeköti a «Nord British Railway» vonalával és rövid úton létesít közlekedést Edinburgh és Dundee közt. Hossza 3145 m. és alaprajzban S alakúlag hajlott. A hídpillérek alapozásánál az árapály nagy játéka és a hullámzás okozott, nehézségeket. A pillérek alapzatát a parton készítették el. Vasaljzatra téglából építették föl a kútalakú pillér-alapot, melynek külső átmérője 2'9—2'59 m., belső átmérője 14)8 m. volt. A kutat kivül öntöttvas gyűrűkkel burkolták. E 80 t. súlyú építményt aztán két ponton segítségével arra a helyre vitték, hol a pillért megépíteni akarták. Itt fenékre sülyesztették, fönt légzsilippel látták el s pneumatikus módon a birós talajig tovább sülyesztették. Később t a kút belsejét betonnal töltötték ki. A kutak közül némelyek a sülyesztésnél elhajoltak, némelyek kidűltek. Újabban a homokfenékre nagy 12-2 m. magas vashengereket állítottak, melyeknek csak alsó 6"1 m. magassága volt 0"4 m. vastagon Vízügyi Közleméoyek XX.