Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

11 •4. A Loire homokja. (Mémoire sur les sables de la Loire.) írta : Partiot. A Loire forrásvidékeit plutói, vulkáni közetek és kristályos palák alkotják. E közetek nehezen málók s éppen ezért a íordák nem hoznak annyi törmeléket, mint az Alpok tordái, melyek könnyen szétmorzsolódó jura-rétegekben erednek. A Loirementi tordák hordalékkúpja kicsiny, enyhén hajló, az Alpokéi erősen kiemelkedő és jelentékeny. A gránit, gnájsz törmelékei homokot szolgáltatnak a Loire-nak. A Forezsíkság a Loire felső folyásán és a Limagne-síkság az Allier mentén nagy medenczék voltak, melyeknek fenekét a kristályos közetek törmelékei töltötték fel. Később a tavakból a víz leszürödött azon az úton, melyet ma a Loire és Allier áttörései jelölnek. így a Loire és Allier folyók medre a síkságokon a régi hordalék-rakományba beágyazott. A partok beomlásakor tehát temérdék ilyen régi törmelék zúdul e folyók medrébe úgy, hogy az innen eredő hordalék sokkal több, mint amennyit a folyók a forrásvidékeikről hoznak. Éppen így van a Rajna is; mikor kilép a Bodem tóból, teljesen tiszta, mert a felsövidék hordalékát a tóban lerakta ; de már Bázel alatt temérdek kavicsot mozgat, melyet partjaiból és medréből szaggat ki. A Loire homokja tehát csak részben ered a forrásvidék kőzeteiből ; legnagyobb része amaz üledékből származik, mely partjait és völgyét alkotja. Főként a tercier korszakbeli rakodmányok azok, melyekből a folyó hordalékát kiszaggatja. Comoy észleletei szerint 1856-ban a Loire Bec-d'

Allier fölötti szakaszában 1.554,782 m

3-t mosott el partjaiból és évenkint átlag 508,340 m

3-re tehető a partmosás nagysága. Bec-d'Allier alatt az évi partmosás átlaga 685,850 m

3; az Allier partszaggatásának átlaga évenkint 2.459,808 m

3 tesz ki. A Loire és mellékfolyói együttesen évenkint mintegy 3.800.000 m

3 partszaggatást visznek végbe. Nedves, árvizes évben 7—8-szor akkora a szaggatás, mint a száraz években. A partbiztosítások igen alkalmasak arra, hogy a folyók hordalékát megkisebbítsék. A kavics és homok mennyisége ez évi 3.800,000 m

3 hordalékmennyiségböl körülbelül 2.300,000 m

3-t tesz ki. Midőn a folyó elmossa partját, az elmosott anyagokat, mintegy fajsúlyuk szerint rendezi. A földes, agyagos részek lebegő helyzetbe jutnak és gyorsan tova szállítódnak. A nagy kövek mindjárt előszörre leülepednek, a kis kövek a fenéken mozognak tova és homokká morzsolódnak. Az agyagos részek egy része leülepedik a domború, lapos partoknál, más része a tengerig száll. A homok nem marad olyan sokáig lebegő helyzetben, mint az agyag; és mozgása lassúbb a tenger felé. A kavicsokat már csak a sebes, hömpölygő víz tudja csak előre vinni. Ez anyagok mozgásukban átalakuláson mennek keresztül. Az agyag a lebegő szerves anyagokkal keveredik s midőn leülepedik, termékeny iszi

pot ad; ezért olyan termékeny az áradások visszamaradó iszapja. A homok lefelé tartó útjában mindinkább finomul és az agyaggal keveredik s vele iszapot alkot. Éppen igy a kavicsok is homokká s aztán iszappá finomodnak a folytonos súrlódás következtében. A hordalék mennyisége a folyó 1 m

3 vizében lefelé a torkolat felé általában kevesbedik ; azonban ez általános szabályt némely mellékfolyó beömlése kissé módosítja úgy, hogy a hordalék mennyisége némely mellékfolyó alatt megnövekedik. A víznek agyagtartalma áradáskor nagyobb, mint apadáskor s általában az áradás nagyságával együtt no az agyagtartalom. A torkolatnál az iszap az árapály játéka szerint föl- és levándorol. Az apály sokkal lassúbb menetű és tartósabb a dagálynál és az iszapot csöndesen