Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
9í3. A Centre-csatorna táplálására szolgáló Torcy-rezervoár töltésének biztosítása. (Notice sur les travaux exécutés ä l'étang de Torcy, l'un des réservoirs du canal du Centre pour consolider le revetement du talus intéreur de la digue de ce réservoir.) írta: Comoy. A Torcy-tó töltését, mely 253 m. hosszú és 12-5 m. magas, elszakadása után Vallée tervei szerint készítették újra (Lásd az «Annales des Ponts et Chaussées» 1833 kötetét). A töltés vízfelöli oldala lépcsős volt; 6, egymástól független falból készült, melyeket falburkolat kötött össze. Azonban e szerkezet csakhamar mozgásokat, deformálódási mutatott úgy, hogy a völgyzár megjavítása szükségessé lett A munkát gyorsan kellett végrehajtani, mert a Centre-csatorna forgalmát biztosítani kellett. A mozgás megszüntetésére 9 támasztófalat létesítettek a töltés belsejében, melyek a burkolat falazat tartására voltak hivatva. E kilencz fal közül 4 a töltés félszélességében a töltés lábáig ért ki, a másik 5 a töltés belsejében végződött. E támasztófalak 6—10 m. távolságban voltak egymástól, vastagságuk 1'50 m. volt; nem épültek tömötten, hanem belsejükben boltozott üregek voltak. Comoy részletesen leírja a támasztófalak készítését s különösen az alkalmazott duczolásokat és ácsoza-r tokát, melyeket az építő kútak részére csináltak ; végül a felmerült költségekről számol be. 4. Pochet víz alatti czölöpvágó és furó készülékei. (Note sur les machines ä recéper et ä percer sous l'eau, inventées par M. Pochet, conducteur de premiere classe des ponts et chaussées ä Nantes.) írta: Jégou. Pochet vízalatti czölöpvágója vízszintes irányban elhelyezett fűrészből áll, mely hosszú rudakhoz van erősítve, e rudak 4 kis kereken mozgó gerenda-szerkezethez kapcsolkoznak. E kis kocsiforma-készülék ide-oda mozgatásával a fürész is ide-oda mozog. A fürészt kötéllel lehet a czölöphöz szorítni. A vízalatti fúró-készülék vízszintesen elhelyezett fúróból áll, mely fogaskerekek segélyével forgatható. A fúró előrehaladását egy más fogaskerék-szerkezet teszi lehetővé. 5. Ardennes, Nord, Pas-de-Calais és Somme départementek hidraulikus mészés czementfekvőhelyei. (Recherches statistiques sur les gisements de calcaires ä chaux hydrauliques et ä ciments dans les départements des Ardennes, du Nord, du Pas-de-Calais et de la Somme, pendant la campagne de 1845.) írta: Vicat. Különböző Irancziaországi czement- és hidraulikus mészlekvöhelyek leírása. MÁSODIK FÉLÉV. 6. Ardennes département természetes, nem vulkanikus puzzolánja. (Note sur la découverte d'une pouzzolane naturelle non volcanique dans le département des Ardennes.) írl a 5 Vicat. Egy természetes puzzolán leírása.