Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
87 szakaszán hajózható és még inkább hajózhatóvá tehető úgy, hogy csak mintegy •55 km. hosszú szakasz okozna nehézséget; e helyen a terep 251—393 m. magas; a csatorna megkészítése óriási költségbe kerülne. A második a Honduras-szoros; ez Yucatantól keletre fekszik; szélessége 200 km.; itt a nehézségek még nagyobbak, mert a vízválasztó igen magas. Harmadik szoros Nicaraguában fekszik; e helyütt több vonal kínálkozik tanulmányozás czéljából. Legelőnyösebbnek látszik San Juan de Nicaragua kikötőjéből kiindulva a San Juan folyón való végighaladás a Nicaraguatóig, innen a Tipitapa folyó medrében a Leon tóig, melytől a Csöndes-tenger nincsen messze (55 km.). A San Juan folyó jól hajózható és a tengeri hajók számára átalakítható; a Nicaragua-tó 176 km. hosszú, 55 km. széles és 25 m. mély; a Tipitapa •folyó esése zsilipekkel kiegyenlíthető; a Leon-tó hajózható ; nehézség csak Leon és a Csöndes-tenger között mutatkozik. A tó vízszíne 47*86 m. magas a tenger fölött, a vízválasztó pedig 15*55 m.-re emelkedik a tó fölé. Azonban ez adatok még nincsenek teljesen igazolva. Egy másik jó közlekedő irány volna a San Juan folyón, a Nicaragua-tavon keresztül a Papagayo-öbölbe, mert a Nicaragua-tó és a Csöndes Óczeán Papagayo-öble Galisteo szerint csak 27*592 km.-re vannak egymástól és a vízválasztó 83*70 m. magas a tenger és 43*70 m. magas a tó fölött. — Negyedik szoros a tulajdonképeni Panaina-földszoros, mely Chagres és Panama között 65 km. szélességet mutat; e szoros éghajlata nagyon egészségtelen; Chagres körül kiterjedt mocsarak vannak. A vízválasztó legmagasabb pontja az Atlanti Óczeán fölött 197*46 т., a Csöndes Óczeán fölött 196*39 m.-re van, ugyanis a Csöndes Óczeán közép vízszíne Lloyd szerint 1*07 m.-rel magasabb az Atlanti Óczeánénál. Az Atlanti Óczeán Chagresnél 0*32 m. változást mutat az apály és dagály között; a Csöndes Óczeán Panamánál 6*47 m.-t, sőt kivételes esetekben 8*37 m.-t is; az apály legkisebb állásánál a Csöndes Óczeán 1*99 m.-rel alacsonyabb Panamánál, mint az Atlanti Óczeán Chagresnél. A Panama-szorosban a Chagres folyó jó darabon felhasználható a csatorna czéljára; különben több vonal szerint lehet a csatornát létesíteni. A műszaki nehézségen kívül a vidék egészségtelen volta is akadályul szolgálhat a kivitelnél. — Az ötödik szoros végre a Darien-öbölnél, Dél-Amerika észak-nyugoti csücskénél van; a szoros szélessége 250—300 km.; az Atrató és Naípipi folyókon messze föl lehet hajózni. Humboldt ezt a helyet tartotta legalkalmasabbnak a csatorna létesítésére, de Cochrane szerint a csatorna megépítése itt lehetetlen. Szerző azt hiszi, hogy csak két vonal között lehet választani a csatorna számára : vagy a Nicaragua-tavon kell vezetni a csatornát, vagy a Panama-szorosban. MÁSODIK FÉLÉV. 43. A hajózó csatornák összeszorításából eredő hátrányok; a zsilipeléseknél elvesztett idő ; a zsilipek hibás kezeléséből eredő vízveszteségek. (Mémoire sur les inconvénients que présentent les passages rétrécis, dans les canaux de navigation ; Suivi d'une note sur les conditions que le temps perdu au passage des écluses introduit dans la navigation ; Et d'observations sur l'importance des pertes d'eau des canaux que l'on doit attribuer aux fausses manoeuvres.) írta: Comoy. A régi csatornákat a hidak alatt, aquaduc-okban, a mély bevágásokban és alagutakban összeszorították oly mértékben, amily mértékű a zsilipkamrák szélessége. £z összeszorításból igen sok hátrány származik a hajózásra. E hátrányok a szerint
