Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

71 építése a kikötő számára. Azonban e mólók a kikötő feliszapolását okozták, azonkívül a tenger a kikötőben nem volt elég csöndes ; a viharok sok kárt csináltak a kikötőben veszteglő hajókban. A kikötőt félkör alakban övezö két móló elé később különálló hullám-töröt építettek, mely ugyan a kikötö vizét megcsendesítette, de a zátonyosodásnak nem vetett gátat. Az 1838-ban összeült kikötő-bizottság a feliszapolás ellen az egyedüli gyógyszert a kotrásban látja és ezért a gözkotrógépek alkalmazását javasolja. Ezenkívül új kikötö létesítését és a már meglévő hajózó csatornáknak és a Thau tónak a tengerrel való összeköttetését tervezi. Raffeneau de Lile megjegyzi, hogy a kikötö bejáró útjait a feliszapolástól úgy lehetne megmenteni, ha a mólók és hullámtörő fejét meredek falakkal alakítanák ki, mert a menedékes lejtök a hordalék lerakódását elősegítik. 1841. ELSŐ FÉLÉV. 1. Hajózás az Yoime folyón. (Mémoire sur la navigation de la riviere d'Yonne.) írta: Chanoine. Az Yonne a Morván hegyláncz északi lejtőjéről ered, hossza forrásától a Szajnába ömléseig 258 km. Felső részén faúsztatásra alkalmas, Clamecytöl lefelé tutajozható. Mellékfolyóin faúsztatás van. Mind a fö-, mind a mellékfolyókon a faúsztatás czéljából elzárásokat, tavakat létesítettek. Az Yonne-on való hajózás igen régi keletű, mind a faúsztatás, tutajozás, mind az apró bárkákkal való szállítás. Az Yonne épen úgy, mint minden mozgó medrü folyó medenczékböl és gázlók sorozatából van összetéve ; folyása kanyargós, a mélységek a homorú hajlatokban állanak elö. A medenczékben a hajózó mélység kellő, a sellökön azonban igen csekély a kisvíz mélysége. Augusztus hónapban állanak elö a legalacsonyabb vizek. 0.50 m. fölötti vízállás mellett a folyó hajózható; évenkint 234 ilyen nap van; azonban a fagy a jó hajózás tartamát 200 napra redukálja. A hajózás igen kifejlett az alsó Yonne-on. A Nivernais- és Bourgogne-csatornák is emelik az Yonne hajóinak számát; amaz Auxerre-nél, emez Laroche-nái szakad az Yonne-ba. E csatornákkal együtt az Yonne kapcsolatban van a Rhőne-nal, a Loireral és a Szajnával. A tutajok és összeállításuk leírása. A hajók osztályozása, méreteik. A lefelé hajózás minden vontatás nélkül és egyenkint történik. A fölfelé hajózást, 5—6 hajóból álló csoportokban, lovakkal való vontatással eszközük. Az Yonne-on és mellékfolyóin elzárások vannak, melyeknél bukások állanak elö; a víz eleven-erejét ily helyeken gépek hajtására használják. A zárógátakon a tutajok és hasábfák leeresztésére áteresztök vannak. Ez áteresztök megnyitásával a gáttal visszatartott víz hirtelen lebocsájtható és így mesterséges árhullámokat lehet előidézni. A zsilipvizek leeresztésének idejéről az érdekelteket előre értesítik, hogy így az árhullámok a hajózás érdekében kellőleg kinasználhatók legyenek. A zsilipvíz leeresztéséért a malmok kárpótlást kapnak. 1840-ben 54 mesterséges árhullám volt az Yonne-on. A zsilipeket úgy nyitják meg egymásután, hogy a föárhullám elejét, vagy végét növeljék a zsilipvizek. Ezért pontos előírás szabályozza mind az Yonne, mind a mellékfolyói zsilipeinek kezelését ily alkalommal