Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

47 azt mutatták, hogy a czement-malter igen jól védi meg a vasat a felhólyagzás ellen. A burkolatnak legalább 2 5 mm. vastagnak kell lennie. Ezenkívül megpróbálták, hogy mekkora víznyomást áll ki a czement-malterbe sülvesztett agyagcsö. Az így elhelyezett agyagcsö, még ha kitünö gonddal van is készítve, 23 kg. pro cm. nyomás alatt már eltörik. A kísérletezők ennek folytán azt hiszik, hogy csak igen kis nyomás mellett alkalmazható sikerrel az agyagcsövezeték. 20. Pái-is város csatornáinak kimutatása az 1836. évről. (Statistique des égouts de la ville de Paris, [année 1836].) írta: Emmery. Az 1833. év előttről nem voltak tervek a párisi csatornákról; sem helyszínrajz, sem hosszanti szelvény nem volt róluk és csak hiányos feljegyzések tartották nyilván a csatornázás állapotát. De a város fejlődésével a csatornaháló is kiterjedt, úgy

5 hogy nyilvántartása és továbbfejlesztése czéljából el kellett készíteni a háló helyszínrajzát és szintezését. De nemcsak pontos rajzok készültek a csatornák fekvéséről, profiljukról, az utczakeresztezésekröl, beömlökröl stb., hanem ezenkívül még táblázatokban is összeállították a tudnivaló adatokat. A város csatornái 1836-ban 5 medenczéhez tartoztak, ezek: 1. a balparti medencze, 2. a szigetek, 3. a jobbparti déli, 4. a jobbparti északi medencze és 5. a külső területek medenczéje. Az északi medencze legmélyebb vonalán régen a Menilmontant patak húzódott, melyet beboltoztak és aztán égout de ceinture néven szerepelt. A törekvés az volt: az összes csatornákat vagy a Szajnába, vagy az övcsatornába torkoltatni. A nagy övcsatorna még a város belsejében a Mars-mezők fölött szakadt a Szajnába. Páris város csatornáinak helyszínrajza. A csatornaprofilok, beömlök rajzai. Táblázatok a csatornákra vonatkozólag. Az 1837. év január 1-én készen volt Párisban 76,565-35 m. hosszú csatorna ; tervbe vették 16,083-00 csatorna kiépítését úgy, hogy a csatornák összes hossza 92,648-35 m. lett volna. 21. Megjegyzések Coriolis értekezésére, mely a folyóvíz permanens mozgását tárgyalja. (Note sur la correction que M. l'ingénieur en chef Coriolis propose de faire subir к la formule du mouvement permanent des eaux courantes, pour tenir compte des différences des vitesses des molécules fluides, aux divers points d'une mérne section transversale du courant.) írta: Vauthier. Vauthier azt bizonyítja, hogy a permanens mozgásra adott formulája (1. a 8. sz. czikket) a gyakorlati kívánalmaknak jól megfelel s nem szükséges a Coriolis , adta megkorrigált formula.