Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
40 Ebből kifolyólag a homokkal való alapozás elönynyel alkalmazható ott, hol a talaj laza, anélkül, hogy a víz felfakadásától lehetne tartani. A gödröt az alapozásnál rétegekben kell megtölteni kissé nedves homokkal és rétegenkint jól ledöngölni. Ha a talajnak nincsen épenséggel összetartása, akkor a homokczölöpözésnek van helye. E kísérletekkel és következtetésekkel szemben Niel példákat hoz fel, melyek a homokkal való alapozás előnyét nagyban csökkentik. Ferde alapzatra feltöltést készítettek. E töltött földben homokágyra alapoztak pilléreket, melyeket beboltoztak; a boltozatok megrepedtek az egyenlőtlen sülyedés következtében. Niel tovább kísérletezett. Kimutatta, hogy a fenéknyomás növekszik a homok megterhelésével, hogy a homok nem ad boltozatot a fenéknyomás megkissebbítésére és hogy e boltozat csakis kis fenéknyílások fölött áll elö. Niel továbbá kimutatja, hogy ugyanazon talaj, ha fölötte homokágv van és úgy terheljük, nem nyomódik össze annyira, mint ha a terhelést magán a földön végezzük. E tüneményt a homok mozgékonyságából és összenyomhatlanságából magyarázza. Ez az oka, hogy a homokágy előnyös az alapozásnál. Ha az alap valamely része nem elég szilárd, akkor a homok arra tolódik, míg egyensúlyi helyzet jő létre. Végül Mary említ fel eseteket, a homokkal való alapozásra. Pilótákkal lyukakat csinált a talajba és e lyukakat czenientmalterrel töltötte ki. Az építmény nem mutatott sülyedést. Más alkalommal e lyukakat homokkal töltötte ki, mely homokot döngölve rakatott a lyukakba. Majd megint előnyösen használta egy ház alapozásánál a puszta homokágyat. Mary különben a homokkal való alapozás mindkét módját megfelelőnek találta és ajánlja. 15. A hullámok mozgása és a tengeri munkálatok, vonatkozással Émy tanulmányára. (Notes sur le mouvement des ondes et sur les travaux hydrauliques maritimes, en réponse ä un mémoire publié sur ce sujet par M. le colonel Émy.) írta: Virla. Émy vei ellentétben (L. 1832. év 11. czikk) azt bizonyítja Virla, hogy a hullámzás alkalmával a vizmolekulák nem írnak le ellipszist, hanem függőlegesben mozognak. E mozgást Newton teóriája is igazolja. Virla nem hiszi az Émy feltételezte fenékhullámok létezését. A tengerparti müveknek menedékes lejtöt akar adni, hogy a hullámok csapkodásának hatása kisebb legyen. Néhány példa a tenger hullámzásának hatására vonatkozólag. 16. A charenton-i vízvezeték vízkivételi csövének a folyó fenekére helyezése. (Extráit d'un rapport sur le procédé suivi par M. Journet, pour la pose en riviere, des tuyaux de prise d'eau de la distribution d'eau de Charenton.) írták: Michal és Mary. Journet állványt szerkesztett a charentoni vízkivételi csőnek a Szajnába sülyesztésére. Ez állványok tetején csigák voltak, melyeken átvetett kötelek tartották a vízvezetéki csövet. E csigák olyan kapcsolatban voltak egymással, hogy mozgásuk egyforma és egyenletes volt úgy, hogy a cső minden része egyszerre érkezhetett a fenékre.
