Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

то Glasgow kikötö-építményei között nevezetesebbek: 1. a dagály-kikötö, a Windmillcroft, mely teljesen fából készült, négyszögletű, 320Ю4 m. hosszú, 76-2 m. széles medencze, melyben összepontosul a forgalom nagy része; 2. a hajójavítómedencze, mely 137'16 m. hosszú és 13'41 m. széles; e medenczét közvetetlenül kompakt agyagra alapozták. A Clyde-on véghezvitt munkálatok igen megváltoztatták a folyó vízjárását Glasgow-nál; az apály 213 m.-rel alacsonyabb, a dagály játéka pedig 2-29 m. lett; legnagyobb dagálykor a 3'36 m.-t is eléri. Ma már 6'49 m. mély járatú hajók is följutnak Glasgow-ig. Behozatali czikkek: czukor, fa, gabona, guanó, pirit, szaru és mész; kiviteli czikkek: szén, vas, öntött vas, gépek stb. Port-Glasgow-ot a Glasgow városi hatóság 1662-ben alapította, hogy Glasgow számára kikötőül szolgáljon. A kikötőt itt két zárt medencze, a Western Basin és az Eastern Basin képezi. Mindkettő falazott; a falak alapja magasan van úgy, hogy mindkét helyen fa-falakat kellett elébe húzni. E két medenczén kívül van egy falazott partfal, mely szintén kikötőül szolgál. Azonkívül 7925 m. hosszú és 10 4)1 m. széles hajójavító-medenczét is találunk. A forgalom emelésére a vasutat a kikötővel összekötötték, a zárt kikötö-medencze fölé forgó hidat készítettek, kimélyítették a medenczét és megnagyobbították a hajójavítót. Greenock már a XVII. században nevezetes halász-kikötő volt. A dagály a Clyde-folyóban, mely e helyütt 6 km. széles, az északi részen, az apály és a folyó vize a déli részen áramlik. E két áramlás között magas zátony létesült. Greenocknak több kikötö-medenczéje van és négy hajójavítója. Legnagyobb kikötője az építés alatt álló Albert-dock. Külső falát két vasczölöpsor alkotja; e czölöpök közé gránitlapok vannak betéve. A czölöpsorok mögött betontest van, mely másik oldalával száraz falazathoz támaszkodik, végül a száraz falak közt földtöltést találunk. A fal ezen alsó része körülbelül az apály magasságáig ér; fölötte kőburkolattal ellátott töltés nyúlik a dagály szine fölé. Általában az egész építmény kompakt agyagon nyugszik. 4. Szemle. (Chronique.) a) Beims csatornavizeinek tisztítása. Reims csatornavize másodperczenként 200 1.-t tesz ki; a Vesle, melybe ömlik, kisvíznél csak 4—500 1.-t hoz. Ezért a csatornavizet előbb ártalmatlanná kell tenni, mielőtt a Vesle-be bocsátanák. Houzeau és Devedeix a víznek öntözésre való felhasználását a közegészségre ártalmasnak mondják s egyedül a kémiai tisztítást ajánlják. Két módszert írnak le erre vonatkozólag: 1. a lignittel és mészszel való kezelést; 2. a kőszénnel, vasszulfáttal és mészszel való kezelést. Az így kezelt csatornaanyagok teljesen dezinficziálódnak és ülepítés után trágyául használhatók. 5. A mitterslieim-i rezervoár és a túlömlés-szifon. (Note sur le réservoir de Mittersheim et le déversoir-siphon.) írta: Hirsch. A mittersheim-i rezervoár a kőszén szállításra szolgáló Sarre-csatornát táplálja. A rezervoár 262 h. kiterjedésű, 7,100.000 m

3 űrtartalmú; benne 8-12 m. magas víz tartható. A tó talaja teljesen vízálló. A rezervoárt részint a Sarre árvizei, melyek