Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
274széles; a meder nincs jól beágyazva; a völgy annyira lapos, hogy keresztirányban alig van esés. A szúk völgy csak igen kevés vizet ad a Meuse-nek úgy, hogy a vízgyűjtő felső szakaszára hullott esö befolyásolja csak a Meuse árvízi járását. Az árvizek lassan húzódnak le. Neufchateau körül minden nevezetesebb mellékfolyót felszedvén, az itt észlelt árvízmagasság irányadó az egész alsó szakaszra. Az árvízjelző szolgálatot tehát úgy rendezték be, hogy az észleletekröl az értesítések mind Neufcháteau-ba fussanak be, honnan aztán az alsóbb szakaszokhoz a közeledő árvíz nagyságára és idejére telegráfos értesítések adhatók. Neufcháteau-ra 12 órával eiöbb lehet jelezni az árviz közeledését, Commercy-be 2 nappal, Verdun-be 4 nappal előbbre. Az árvízjelzések igen pontosak, a hiba a 10—15 cm.-t nem múlja felül, rendesen csak 5 cm. Egyszer volt 35 cm. Az árvíz leérkezés-idejére nézve többször volt tévedés. Az árvizmagasságokat, mivel Neufchateau-n alul csak a Vair ömlik be, a neufcháteau-i és vair-i vízmagasságokból jósolják táblázatos összeállítás alapján. Hogy Neufcháteau-ra és a közvetlen alatta levő községekre is lehessen elörejelezni, a föntebb fekvő vízmérczék és csapadékállomások adatait kombinálják. E kombináczió még nem pontos és sok kívánni valót hagy hátra. A neufchateau-i conducteur a következő három csoportba sorolt értesítéseket kapja: 1-ször a csapadék-sürgönyöket; 2-szor a vízállás-sürgönyöket a folyó felső vidékéről; 3-szor az árvizek tartamára és lefolyás-viszonyaira vonatkozó sürgönyöket. E három telegramm alapján könnyű aztán megállapítani az árvíz magasságát az alsóbb vidékekre. Az árvízjelzésböl 110 község, 20.000 hold rét, 1000 h. szántó, a Meuse-hajózás s végül mindazon ipari és mezőgazdasági vízhasználatok húznak hasznot, melyek a folyó 250 km.-nyi hosszán elhelyezkedvék. Tervben van, hogy a folyó felső vidékén, hova az árvíz gyorsan érkezik le, és a hol még nincs telegráf, a telegráfos jelzést megelőzőleg valamely látható zászló- (este fény-) jel mutassa a nagyvíz közeledtét; ezenkívül hallható jelzést is óhajtanának berendezni. A vízjelzö szolgálatot szigorú szabályok tartják rendben. 8. Az Arles-Bouc-csatorna 2-ik bögéjének lemélyítésénél alkalmazott kotróeljárás. (Note sur les procédés de dragage qui ont été employés pour l'approfondissement du deuxiéme bief du canal d'Arles ä Bouc.) írta: Bernard. Az Arles-Bouc-csatorna 2-ik bögéje 18.536 m. hosszú. E bögébe torkoltak az Arles és Baux mocsarak lecsapolói. De a mocsarak lecsapolása nem volt tökéletes, a vizek nem tudtak jól lehúzódni, mert a talajvíz magasan állott s mert a mocsarak igen gyakran elöntést is szenvedtek. Ezért a 2-ik böge vízszinét le kellett szállítani, mit a fenéknek 05 m.-re való lesülyesztésével értek el. A fenékmélyítéskor nem bántották a csatorna oldalát úgy, hogy az eredetileg 14'4 m. széles fenék 12*4 m.-re keskenyedett meg. A kiásandó föld kétféle természetű volt; az egyik rész néhol az egész 0-5 m. mélységig konglomerátszerü kavicsrakomány, másik rész sokhelyütt szintén 0'5 m. vastagságban föld. A kavicsok néhol lazán voltak homokkal összeczementálva, néhol pedig összefüggő szilárd közetet alkottak. A mélyítést eleinte úgy tervezték, hogy a földet gözkotróval, a konglomerátot puskaporral és csákánynyal, szárazban szivattyúzás mellett távolítják el. Azonban a vállalkozó másként járt el.
