Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
26 Nagyobb ágak elzárásánál még több elővigyázattal járnak el. Raukopfnál az elzárás egy 310 m. széles ágban történt, hol a legnagyobb mélység 43 m. és a sodor sebessége 2ЮЗ m. volt. A munka majdnem egy évig tartott. A partkötések után alapzatot készítettek fasina-kolbászokból. E czélra 1614 kolbászt használtak fel. Az alapzat elkészítése után 199 czöveket vertek le ; e czövekek adták meg a fonások vázát. E czölöpök 11—12 m. hosszúak és 03, 0-32 m. átmérőjűek voltak. A czélszerü távolságban elhelyezett czölöpökre kötö-gerendát tettek s aztán a fasinafonások jöttek közéjük. E fonások 4 m. hosszú és 3 m. széles matráczokat alkotnak és két-két pilotához támaszkodnak. E matráczokat vízszíntes rétegekben rakták egymásra és kövekkel terhelték őket. A matráczokon felül közönséges rözsefonást tettek, melylyel aztán az egész müvet befejezték. Az elzárást mindkét oldalon meghosszabbították a partokon. Van még más, olcsóbb módja is az elzárásnak. Ez abban áll. hogy az elzárás alapjául szolgáló fasina-kolbászokat tovább is rakják egymás fölé a kellő magasságig és nem alkalmaznak matráczokat. Ily müvet alkalmaztak Schiffbruck-Grundnál, hol a folyó 2753 m. széles, a meder a 0 víz alatt 2-54 m. mély és a sodor sebességet'65 m. másodperczenként. Blauelsand-Giesen-nél szintén ezt a módot alkalmazták. Midőn a fasina-alap már megvolt, akkor az egész mü elkezdett lefelé csúszni. Hiába terhelték az alapot,, a csúszás egyre tartott és már 50 m.-rel lejebb haladt a kezdeti helynél. Akkor nagy fasína-kosarakat készítettek, melyekbe 1 m 3-nál több kö fért. Ilyen kosarakat süiyesztettek le és a csúszás megszűnt. E kosarak 2 m. hosszúak, 1 m. szélesek és 60 cm. magasak voltak. A laemergieseni elzárásnál kónikus kosarakat is alkalmaztak. Munka közben folytonos mélység-mérést kell tenni, hogy az elzárás alakját nyilvántartani lehessen. Az átvágásokat a folyási irány kiegyenesítése czéljából alkalmazzák; de "csak igen ritkán. Az átvágások csak úgy működnek jól, ha a régi medret elzárják. Sem az átvágás mélyítése, sem sarkantyúk nem tudják a sodrot az átvágásba terelni. A Rajna partjai igen lazák és ezért védelmükre müveket kellett létesíteni. Leggyakrabban sarkantyú-müvek szolgálnak erre a czélra. A sarkantyúk körülbelül 5-ször akkora parthosszat védnek, mint a mekkora saját hosszaságuk. A szolidabban, rözsemüvekböl készült sarkantyúkat füzfa-dugványokkal ültetik be. 7. Az Aisne départementbeli puzzolan-szerü földnem. i. (Notice sur une substance pouzzolanique découverte dans le département de l'Aisne.) írta: Minard. Egy hidraulikus mész-forma anyag leírása és a vele való kísérletek keménység és tartósság tekintetében. 8. Lecsapolás, töltésezés és öntözés. (Note sur les desséchements, sur les endiguements et sur les irrigations.) írta: Montluisant. Néhány szó a lecsapolásokról, töltésezésekröl és öntözésekről.
