Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•248 perczenkint; nyáron csak 100 1.-t. E víz igen kevés s ezért a patak vízhasználatát szabályzat igazgatja. Az öntözések csörgedeztetö-rendszerüek. Az egyes árkok nem nagyon szabályosak s inkább érzék szerint létesültek. Az öntözés mindazonáltal kitünö. Első kaszálás 4000 kg. szénát ad, második kaszálás ugyanannyit. E 8000 kg. széna 4 ökröt hizlal, vagyis körülbelül 400 kg. húst szolgáltat 360 frk értékben; a trágya 75 frank úgy, hogy a bruttóbevétel 435 frank. A kezelés évente 80 frank és így a tiszta bevétel 355 frankot tesz ki. Megtörténik, hogy a szántó, melynek értéke Verdalle községben 1200 frank, fölemelkedik 4—5000 frank értékűvé, midőn öntözött rétté alakítják. Az első kaszálás július közepére, a második szeptember közepére esik. Második kaszálás után még legelőül használják a rétet. Ilyenkor részekre osztják a területet s míg egyik rész legelőül szolgál, másik részt öntözik. Midőn a marhák lelegelték a területrészt, akkor azt veszik öntözés alá s a másik szolgál legelőül. Deczember 1-töl márczius l-ig, vagyis fagy idején szünetel az öntözés. A rétet nem trágyázzák, mert a Sant elég trágyázó anyagot tart föloldva. A széna minősége kitünö. Néhol valóságos marcitaszerü rétmüvelést találunk. 2. A régi Haarlem-tó egyik jószága. (Note sur une forme dans l'ancien lac de Harlem.) írta : René 1 eloche. A 18 ezer h. kiterjedésű Haarlem tó, melyen 1573-ban a spanyolok és hollandok tengeri csatát vívtak s mely átlag 4 m. mélységű volt, 12 év alatt 1840-töl 1852-ig teljesen szárazzá lett és 1856-ban már minden megnyert területdarabot eladtak. René Deloche a Badhoeve (fürdő-tanya) jószágot írja le közelebbről, mely Amsterdam közelében fekszik és Amersfoort, híres hollandi gazda birtoka. A Haarlem-tó egész csatornahálózattal van beszelve, mely arra szolgál hogy a vizet a síkságról a szivattyűkhoz vezesse. Azonkívül még vannak nagyméretű, rendesen hajózható csatornák, melyek a szivattyúktól a tengerbe vezetik a vizet; ez utóbbiak az övcsatornák (Ringvaart), melyek a régi tavat egészen körülfogják. A Badhoeve a Ringvaart mellett fekszik, 214 h. terjedelmű és belőle 1600 m. hosszú, 900 m. széles négyszög van müvelés alatt, A terület, melynek szélén árkok és utak vezetnek, árkok segítségével 8 hektár nagyságú 800 m. hosszú és 100 m. széles darabokra van beosztva. Hogy a terület gyorsabban száradjon, Amersfoort megtalajcsövezte egész terjedelmében. A talajcsövek szája nincs rácsozattal ellátva, sőt betekintő aknák sincsenek. A talajcsövek nem dugulnak be, mert néha egészen víz alá kerülnek s kimosásukra bő vízhozomány áll rendelkezésre; söt a cső megdugásával és hirtelen fölnyitásával a tisztítást erélyesebbé is lehet tenni. A csöveket 11 m. mélyre helyezték; de a talaj a száradás alkalmával sülyedt, összenyomódott és a csövek csak 0-8 m. mélységre kerültek a fölszíntöl. Azonban a területet behálózó árkok nemcsak lecsapolásra, hanem öntözésre is szolgálnak; szárazságkor ugyanis vizüket a terület megöntözésére használják. Amersfoort a Polder-társulatnak azt javasolta, hogy a magasabban fekvő birtokok lehetőleg tartsák vissza vizüket árkaikban egyrészt azért, hogy az alsóbb fekvésű helyek elárasztásnak ne legyenek kitéve a nedves időszakban, másrészt, hogy szá-