Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

239 biztos hajóúttal összekösse. A hajózás biztosítását gátakkal tervezték Saragossától Ampostáig, honnan hajózó csatornát óhajtottak létesítni a tengerig. A tervek szerint hajtották végre a munkát. A gátak egyszersmind a víznek öntözés czéljából való kivételezésére is szolgáltak. Saragossán alul Quinto-ig az Ebró termékeny völgye 7—8 km. széles; e szakaszon nincs gát. Quinto-tól Chertá-ig a folyó hegyek közé szorul, hol több gát és noria emeli az öntözö vizet a szűk völgy gyönyörű kertjeire. Chertá-tól kezdve mindinkább szélesedik a völgy és Ampostá-nál a tengerparti nagy lapályba olvad; ez utolsó szakaszon sincsenek elgátolások. Saragossa és a tenger közt 194 m. a folyó esése. A legkisebb mélység kisvízkor, mely júl. 15-töl szept. 15-ig tart, körülbelül 050 m., de aztán majdnem mindig és mindenütt legalább 1 m. Szélessége átlag 130—200 m. Legkisebb vízhozománya Saragossa és Mequinenza közt 30 m

3, Mequinenza alatt, hol a Segrét is fölvette, legalább 50 m

3. De e legkisebb víz igen ritka és 74 m

3, illetőleg 200 m

3 kisvízi hozományra lehet átlag számítani. Az Ebro heves, torrens jellegű, gyors, hirtelen fölszökkenö árvizekkel, melyek Tortosá-nál 10 m.-re emelkednek a kisvíz fölé és legnagyobb hozományukat mintegy 5000 m

3-re lehet becsülni. A folyó sebessége néhol (a bögékben) igen kicsi, néhol a 2'5 m.-t is eléri. A hajók bemerülö mélysége 1—1-1 m., tonnatartalmuk 20—25-re tehető. A hajózás megjavítása czéljából Saragossa és Amposta közt, a már létező 18 gáton kívül még 9-et terveztek; e gátak Poirée rendszerűek és átlag 0*8 m. hajózó mélységet biztosítanak kisvíz idején. Ezenkívül helyenkint a medernek egy-, vagy kétoldali párhuzamos müvek, sarkantyúk közé szorítását és helyenkénti kotrását is tervezték. A gátak szaporításával idővel nagyobb hajózó mélység elérését remélték. Ampostá-tól San-Carlosig, vagyis a tengerig új hajózó csatornát terveztek. De hogy e csatorna be ne iszapolódjék, fenekét magasabbra helyezték az Ebró legnagyobb árvizeinél és a csatornát a Cherta melletti gáttal duzzasztott víz segélyével külön rigolon táplálják. Öntözés czéljára ugyanezen rigol szolgál Cherta és Amposta közt, a folyó jobb partján; balparton új csatornát terveztek. Ezenkívül a többi gátak is vízvételül szolgáltak. A kamrazsilipek hossza 50 m., szélessége 10'5 m. A zsilipfalak teteje 2 m.-re van a felső vízszíntöl és lába 1'5 m.-re az alsó kisvízszín alatt. Az Amposta—

San Carlos csatorna hossza 10,334 m. és két bögére oszlik. A csatornafenék szélessége 20 m., vízmélysége 1*50 m.; a töltések a víz színe fölé 1'20 m.-nyire emelkednek; a lejtök 45° alatt hajlottak és kövei burkoltak. A csatornán 4 forgóhíd vezet át; a vontatóút mindkét oldalon 4 m. széles. A töltések turfás talajon nyugszanak; e körülmény a töltések ülepedését idézte elö, de friss föld fölhordásával a lesülyedt nivót emelték és a talajt tömöttebbé tették. E hajózó csatorna tápláló csatornája, mely Chertánál ágazik ki az Ebróból, másodperczenkint 16 m

3 vezet Chertánál és 13'5 m

3 Ampostánál. Ampostánál a tápláló csatorna elágazik, hogy az Ebro deltájának öntözésére szolgáljon. Ä delta öntözhető területe 11,060 h. és másodperczenkint 0*7 m

3 víz bőven elég h.-onkint. Lesguiller azt hiszi, hogy az Ebro kisvízi medrének összeszorításával kevesebb költséggel jobb eredményt értek volna el, mint zsilipek építésével.