Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

226 A golénatöltések legalább is 1*5 m.-rel alacsonyabbak az anyatöltéseknél; koronájuk í—1*5 m., néha 2-3 m. is, ha magasságuk jelentékeny; a birtokosok készítik. A golénatöltések az anyatöltésekkel kapcsolatosak s néha egészen behálózzák az ártért. A goléna fölszine néhol a mentett földdel egy nivójú; de rendesen jóval magasabb a goléna szine, mint a mentesített rész. A goléna földje fekete, a védett területé világos. A tavakon átfolyó mellékfolyók csakis legalsó részükön töltésezvék, mert középszakaszukon már mélyen beágyazvák; a torrens mellékfolyók töltései a középső szakaszon is elég hosszúságban húzódnak. A torrens folyók hullámterének szélessége 220—840 m. közt változik. A kiöntések veszélyének csökkentésére az ármentesített oldalon vízvezetö csatornákat létesítettek, melyeknek töltései keresztgátakul szolgálnak. De ezenkívül a mentesített területen több helyen készítettek keresztgátakat, hogy töltésszakadás esetén a kiöntés terjedelmét korlátozzák. Végül a Pó alsó folyásán, hol medrét gyakran változtatta, az elhagyott, régi anyatöltések szolgálnak keresztgátakul. Comoy megjegyzi, hogy a töltések emelik az árvíz magasságát és másodperczenkinti tömegét; de ezzel szemben kisebbítik az árvizek tartamát és nagy kiterjedésű síkságot védenek meg az elöntéstől a rendszeres kultura számára. Ha a töltések elég távol vannak, hogy közöttük kellő mennyiségű víz tározódhatik, úgy hatásuk az árvíz magasságára mérsékelt és ily töltésezö rendszert oly kiterjedt síkságon, mint a Póé, helyén valónak és észszerűnek tart. Francziaországban általánosan elterjedt a hit, hogy a Pó emeli a medrét. Lombardini kimutatja, hogy ez nem igaz; a megejtett nivellálás szerint a mentesített terület mindenütt a kis víz nívója fölé esik 3—6 m.-rel, bár vannak helyek, hol e magasság csak 15 m. A folyó feneke a kisvíz alatt még 1-5—2 m.-re van. Lombardini megemlíti még, hogy az Adige néhol csakugyan magasabbra emelte medrét a terepnél, bár pozitív adatai erre nézve nincsenek. A Pó és Adige medrének emelésére vonatkozó híreket leginkább Cuvier és Prony terjesztették. Comoy azt mondja, hogy Prony csak az Ostigliától lefele esö részre értette a meder emelkedését és csak az árvizek nívójára (és nem a fenékre) mondotta, hogy magasabb, mint a ferrarai házak teteje. Lombardini azonban azt tapasztalta, hogy az árvíz csak 275 m.-rel magasabb mint Ferrara kövezete. Az tény, hogy a töltések az áivíz nívóját emelték; de nem emelték a kisvíz nívóját, s evvel együtt a fenék magasságát. Azonban a Pónak legalsó részén a kisvíz nívójának emelkednie kell, anélkül, hogy a fenék emelkednék, mert a Pó deltáját folyton előretolja és így medrét hosszabbítja. Lombardini szerint 1604 óta évenkint 132 m.-rel hosszabbította meg medrét és a part átlag 64 m.-rel növekedett évenkint. E mederhosszabbodás következtében az esésnek hosszabb szakaszon kell elosztódnia, minek folytán az aránylag megkisebbedik. Az esés megkisebbedésével a víz színének emelkedése jár és ez emelkedés érintöileg olvad be a régi vízszinbe. 1599 óta a Pó 22 km.-rel hosszabbodott meg. És bár e meghosszabbodás a vízszínt emelte, a fenék nem magasbodott és sehol az egész Pó mentén nem magasabb a fenék a mentesített terület nívójánál. De az Adige és Reno mást mutatnak. Az Adige torkolatánál mintegy 70 km. hosszban a lapályba beágyazott ugyan, de följebb az egész síkság mentén a feneke magasabb a mentesített terepnél. Ilyenforma az állapot a Renonál is. Mindkét folyó áttörte már töltéseit és a mélyebben fekvő lapályon új medret készített magának. E jelenség onnan származik, hogy mindkét folyó igen nagy eséssel jő a lapályra,