Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

13 Aztán megjelölték a hajóút legkedvezőbb helyét a rendetlen mederben s ez új, vagy módosult medret kellőleg kimélyítették, a hajózó akadályokat, sziklákat belőle eltávolították s partjait mesterséges úton kialakították. Végül a vontató útat hozták helyre; ez úton 72 hidat létesítettek a patakok fölött, melyek a Midouze-ba szakadnak. Az összes munkálatok közül legérdekesebbek azok, melyek az új partok kialakítására szolgálnak. E munkálatok sarkantyúmüvek. A régi természetes partoktól az új, kialakítandó partig czölöpsort vertek le, tmely az új part hossza irányában T alakú fejet kapott. A czölöpsor nem merőleges a folyó sodra irányára, hanem 1/

1

0 részben .fölfelé hajlott. A czölöpöket egymástól 0-50 m. távolságban verték le s aztán rőzsével fonták át a kisvíz fölötti 030 m. magasságig. E rözsefonatos czölöpsorokat 40—40 m.-re helyezték el egymástól. Két-két ilyen rözsefonatos mü közé aztán két mellékmüvet létesítettek. E mellékmüvek szintén T alakúak és szintén czölöpsorokból állanak, csakhogy itt a czölöpöket ritkábban, egymástól ЗЮ m.-re verték le és nem rőzsével fonták át, hanem törzsével vízszintes irányban lefektetett, összes gályáit magán hordó fát erősítettek hozzájuk. A fő- és mellék-rözsemüvek arra valók, hogy a folyás főirányát a kitűzött hajóútba tereljék, másrészt, hogy a müvek közötti tért feliszapolják és mesterséges úton partok létesüljenek. A tapasztalat azt mutatta, hogy a sarkantyúk közt a tér gyorsan iszapolódott fel. E területeket aztán fadugványokkal biztosították. 5. Támasztófalak vastagsága. (A Dieppe-i hátulsó kikötő partfala.) (Épaisseur des murs de revetement. Mur de Tamere^-port de Dieppe.) Irta: Gayant. Gayant, hogy meghatározza a dieppei hátsókikötö partfalának középvastagságát, 9, már kivitt és jól megfelelő partfalat rajzol föl és hasonlít egymással össze. Ez összehasonlításból kitűnik, hogy a partfal középvastagsága átlag 0'40 része a partfal magasságának. Gayant is ez arány szerint készíti partfalát. 6. Tanulmányok az Ourcq-csatornáról és vizeinek szétosztásáról; Páris város lecsapolásáról és egészségesebbé tételéről; a Szajna völgyében tervezett és kivitt hajózó csatornákról, melyek a franczia főváros kereskedelmét kiterjeszteni liivatvák. Irta Oirard; a könyv első kötetét ismerteti Navier. (Mémoires sur le canal de l'Ourcq et la distribution de ses eaux; sur le desséchement et l'assainissement de Paris, et les divers canaux navigables qui ont été mis ä exécution ou projetés dans le bassin de la Seine, pour l'extension du commerce de la capitale, avec un atlas descriptif.) 7. Béziers város vízzel való ellátása. (Mémoire sur l'approvisionnement d'eau de Béziers et notamment sur la seconde machine к vapeur servant ä élever les eaux de la riviere d'Orb sur la place Saint-Louis.) írta: Maffre. Béziers város az Orb folyó mellett fekszik; vízzel való ellátása az Orb folyóból történik. A folyó partján gőzgépet állítottak fel, mely kettős működésű szivattyút hoz mozgásba és a vizet a Saint-Louis-téren elhelyezett rezervoárba emeli. E rezervoár