Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

Előszó

ELŐSZÓ. Tekintettel arra, hogy a folyók vízgyűjtő területének ismerete számos vízépítészeti kérdés megoldására kiváló fontosságú: az Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztálya a hazai vízfolyások vízgyűjtő területeit nagy gonddal és számításainak többszörös ellenőrzése mellett megállapította. E megállapítás úgy történt, hogy az 1:75,000 mértékű katonai térképeken mindenekelőtt megvontuk a vízgyűjtő területek pontos választóvonalait. A hol a vízválasztó vonala a térkép hegyrajzából biztosan meghatározható nem volt (pl. síkvidéken többágú torkolások, egyes vízvezetö csatornák mentén stb.) a helyzettel ismerős folyam- vagy kultúrmérnöki hivataloktól, műszaki kirendeltségektől, társulatoktól, a Dráva és Száva vízgyűjtő területéről, a horvát-szlavon országos kormány építészeti osztályától stb. kértünk fölvilágosítást a vonal helyére vonatkozólag. A vízválasztó vonalak meghúzása után a vízgyűjtő területeket Coradiféle planiméterrel határoztuk meg, mely e czélra leginkább megfelelő, mert egyik irányban korlátlan kiterjedésű terület megmérésére alkalmas. Minden planimétermérést 4-szer ismételtünk meg, illetőleg 4, egymástól kevéssé különböző eredményt tartottunk meg s a 4 mérés középértékét vettük. L)e az így középértékkel meghatározott terűleteket még egy próbával ellenőriztük. Ugyanis az ugyanazon 1 : 75,000 mértékű katonai térképlapokon levő területek összegét összehasonlítottuk a térképlap valóságos területével, mely utóbbit a katonai átnézetes térképen levő táblázatból vettük ki s aztán a különbséget a kiterjedés arányában elosztottuk a planiméterrel mért vízgyűjtő területrészletek között s ezeket a megkorrigált területeket fogadtuk el véglegesen. Ily módon tehát minden egyes 1: 75,000 mértékű szelvénylapon levő, külön-külön megmért területrészek összege teljesen megegyezik a szelvénylap területével. A vízgyűjtő területek így meghatározott adatait kimutatásba foglaltuk, melynek 10 rovata van. Az 1-sö rovat a sorszámot, a 2-ik a vízgyűjtő