Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
360 1 8 . Szemle. (Chronique.) SageUen vizlkereke. Sagebien kereke oldalt csapott és zárt vezetékben mozog. A víz oldalt elhelyezett zsilipen ömlik a kerékre. A kerék lapátjai igen közel elhelyezettek és hosszúak. Mperczenkint a kerék 1000—1200 1. vízfogyasztást is elbir. Kis esések jól kihasználhatók a kerékkel, mely mélyen gázol a vízben. A kerék kerületének sebessége nem haladja meg a 0 6—0 8 m.-t és így a forgás lassú. A lapátok nem a sugár irányában elhelyezettek, hanem ferdék. A kerék minden locsogás nélkül, csöndben fordul. Az eddig készült kerekek átmérője 5'6—110 m. közt változik; szélességük 1-20 m. — 6 m. közt; az esés 0'25 m.-töl 3'6 m. közt. Hatásfokuk általában 80°/ 0-nál nagyobb. Főként kis eséseknél a Sagebien-féle kerék nagyon alkalmas és megfelelő ; a vízszinének jelentékeny változása mellett is megtartja 80°/ 0-on felüli hatásfokát és akkor is előnyösen működik, ha mélyen gázol. Perczenkint nem szabad 1 */ a—2 fordulatnál többet adni a keréknek. MÁSODIK FÉLÉV. 13. Brüsszel csatornázása. (Mémoire sur l'assainissement de la ville de Bruxelles.) Irta: Alfred DurandClay e. Brüsszel a kis Senne folyó mellett épült ; 1870-ben a város belterülete 530 h.-t foglaltéi; a külvárosokkal együtt 2250 h.-t. Házainak száma 40,600; lakóinak száma 325,000. így tehát aránylag kevés emberre jut egy ház, mert pl. Párisban 30 ember lakik átlag egy házban. Topografia tekintetében Brüsszel felső és alsó városra oszlik ; a felső rész 40—80 m., az alsó 20—30 m. magas a tenger színe fölött. Az alsó városban ta nép és kereskedöosztály lakik; itt vannak a hajózó csatornák és a folyó ; a levegő nedves és egészségtelen. A felső város a gazdagok lakóhelye, száraz és egészséges. Brüsszel klimája hideg és nedves, gyakori köddel és esővel. A csapadék évi átlaga 0-7 m. A Senne nyáron mperczenkint körülbelül 1 m 8 vizet hoz, árvízkor 100 m 3-t. Az alsó várost gyakorta elönti. Régen részint nyilt, részint kevés számú és rosszul épített csatornája volt a városnak, mely állandó büz- és miazmaíészek volt. A város szennyes vizei közvetetlen a Senne-be ömlöttek, melynek vizét duzzasztó gátak lassították és tették rothadóvá. Az 1850. évi augusztus 20-iki nagy eső sok kárt és rombolást csinált a hiányosan csatornázott városban; az alsó várost 1 m. magasságban öntötte el a víz. Nyarankint pedig a kevés vízhozomány tette kellemetlenné a helyzetet. A tartományi tanács kebelében 1861-ben megalakult bizottság 1863-ban különbözö tervek áttanulmányozása után a város csatornázása tekintetében következő megállapodásokra jutott : 1. A város szennyes vizeit gyűjtőcsatorna segítségével el kell választani a Senne vizétől. 2. A szennyes vizeket a folyóba vezetés előtt dezinficiálni kell. 3. A Senne vizének mennyiségét a szükséghez mérten szaporítni kell. E közben az állapotok rosszabbra fordultak, mert a lakosok az ürüléket a csatornákba vezették s az emésztögödrök mindinkább ritkultak.
