Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
•352 A föld m 2-ének nyers-hozománya 0 4—5.54 frankig változott úgy, hogy az évi hozományt átlag 4.4 0 frankra lehet tenni h.-onkint. Az öntözés tehát meghatszorozza a föld jövedelmét. A Clichy melletti kísérlet után 1869-ben Gennevilliers mezőin nagyobb területet rendeztek be az öntözés czéljaira. Itt előbb egy 5 h. területet vettek öntözé alá napi 5000 m 8 vízzel. Azonban a terület csakhamar 37 h.-ra szaporodott.. A főzelékfélék 3 hónap alatt 8—9000 frank bruttójövedelmet adtak; krumpli 40,000 kg. répa 150.000 kg. termett 1 h.-on. 24. Páris szennyvizeinek tisztítása és vegyi elemzése. (Note sur l'épuration et l'analyse des eaux des égouts de Paris.) írta : Léon Darand-Claye. Többféle szerrel tettek kísérletet arra nézve, hogy a vízből a tisztátalan anyagokat lecsapják, de csakis az aluminiumszulfát volt az a szer, mely olcsón és biztosan hatott. A fekete csatornavíz e szertől 4—6 óra alatt annyira megtisztul, mintha megszűrnék. 0'02—0-03 gr. literenkint elég a tisztításhoz. Ezenkívül a csatorna vizét pontos elemzés alá vették főként a mezőgazdaságra fontos anyagokra nézve. 25. Szemle. (Chronique.) a) Biette-féle tiltó, melyen tüz esetén a hajókba gyorsan vizet lehet ereszteni. b) Az erdők befolyása az árvizekrre. Alby-tól. Általában az a nézet van elterjedve, hogy az erdős régiókban több eső esik évenkint, mint az erdötlenekben, és hogy mindazonáltal az erdők mérséklik az árvizek nagyságát, gyakoriságát és hevességét, amennyiben az esőt szabályossá, a felszíni csörgedezést lassúbbá és egyenletesebbé teszik. Azonban újabban ellenkező nézetek is merültek föl. Az árvizek az esö mennyiségétől és a felszíni csörgedezés mikéntjétől függenek. Belgrand (lásd az «Annales» 1854-ik kötetét) a lombos erdőkre azt mondja, hogy nyáron megkevesbítik az esőt a nagy elpárolgás és abszorbeálás folytán, míg télen az árvizek erdős helyen is jelentékenyek. Azonban vannak a tapasztalat szerint lombos erdőkkel borított helyeken is nyári árvizek. Alby két csapadék-mérőt állított föl ; egyiket tűlevelű erdőben, másikat közel hozzá ugyanoly magasságban tisztáson. Az első mindig kevesebbet fogott föl, mint a másik esömérö ; ebből nyilvánvaló lett, hogy a tűlevelű fák az esö jelentékenyrészét (majdnem félét) abszorbeálják. 20. A Biévre-főcsatorna és az Alma-szifon. (Mémoire sur l'égout collecteur dit de la Biévre et le siphon de l'Aima.) írta : Belgrand. Az 1868. évben készült Biévre-főcsatorna a Bièvre-patak torkolatát áthelyezi és e patak vizét a város balparti csatornavizével együtt átvezeti a Szajna alatti Alma-szifon segélyével a jobb partra és az Asniéres-hid mellett ömleszti a Szajnába.