Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•348 nagy vize 3655 m

s mperczenkint. A Zsénzsi medre 350 m. széles, kis vize 0-139 m

s, nagyvize 4647 m

3 mperczenkint. Mindkét folyó torrens jellegű. Mindkét folyóból több öntöző csatorna ágazik ki ; e csatornák mindenike tavakban tározza vizét. A tavak száma 213 s felszinök 5906 h. Az öntözhető területek nagysága 24,413 h. A nagy tavakon kiviil számos kis tó, forrás és kút is szolgáltat vizet. A legnagyobb tó a Nagy-Uszudu ; felszíne 9738 h. ; igen régi. 12 millió m

3 űrtartalmú. A tó táplálására 1833-ban a Szutukáni csatornát vezették ki a Zsénzsi folyóból ; e csatorna 1 1 esése 7777^77, fenékszélessége 400 m., lejtője 1 hajlású, hossza 11 239 km. iO,UUU и A vízkivételnél duzzasztó gátat létesítettek a Zsénzsi folyóban ; a gát magassága a fenéktől 1-25 m. ; hossza 355 m., pálmafából készült palánkfalak és föld alkotják a gáttestet. A csatornán még árapasztót is készítettek, mely egyszerű bukógát. Később mind a Zsénzsi gátját, mind az árapasztót és a Nagy-Uszudu tó nívóját emelték. A tónak fenékürítöje és túlömlöje van, melyekkel nívóját szabályozni lehet. A vizet a zsilipek és csatornák segélyével vezetik és osztják meg. A nyugati Ghát hegységből eredő Kavéry folyó menti öntözések sokkal nagyobb kiterjedésüek az előbbinél. A Kavéry-vízgyüjtö területe 63,500 km

2 és hossza 800 km. Egy nevezetes vízesése van, melynek egyik lépcsője 112, másika 140 m. magas; e vízesés felső és középszakaszát választja el. Ott, ahol deltáját eléri, 1200 m. széles ; árvízkor 9000 m

3-t, középvízkor 500 m

3-t hoz. Felső, sziklás szakaszán kisvíz idején, bár kevés a hozománya, mégsem szárad ki egészen. A Kavéry alsó szakaszán számos ágat és csatornát táplál, melyek Tanzsor környékét behálózzák s déli India legtermékenyebb vidékévé teszik. Valószinii, hogy az öntözés itt magával a földmiveléssel együtt kezdődött ; egész a Il-ik századig vissza lehet vinni az öntözés nyomait. Mikor az angolok 1801-ben Tranzsor-t elfoglalták az öntözést a benszülöttek a Kavéry-böl kivezetett csatornákkal eszközölték. E csatornák duzzasztó müvei földből készültek, bár voltak e czélra köépítmények is, melyek közül a legnagyobb a Rázsák gátja néven ismeretes. Az egész delta nagy cs-atornaháló volt. Ezenkívül voltak még az öntözés czéljaira tavak is, melyek közül a legnagyobbnak a Punáry-nak 50 km. hosszú töltése volt. E tavak a Kavéry árvizeit tározták. A Kavéry igen sok hordalékot hoz, melylyel medrét minduntalan eltömi és folyásában rendetlenségeket okoz. Az iszaptar talon 1 igen kedvező az öntözésre, mert megtrágyázza a rizsföldeket, de a folyó vízjárásában nagy zavarokat okoz. Hogy a meder fel ne töltődjék, folyton tisztogatják, kotorják s ezzel valamint a természetes kiöntésekkel annyira felmagasodott partja, hogy az a delta legmagasabb részét alkotják. Főként a Kavéry-nek déli ága, mely a Kavéry nevet továbbra is megtartja, szenved a hordalék okozta bajokban, míg az északi, a Koléron nevű egyenes folyású és sokkal bővebb vizű úgy, hogy hordalékát elviszi a tengerig, hol rekeszzátony létesül. Az öntözés főként a Kavéry-ágból történik s ezért igen veszedelmes már ez okból is feliszapolódása. így megtörtént, hogy a Kavéry-ág már alig vezetett vizet, mikor aztán Caldwell ideiglenesen a Rázsák gátjának megjavításával segített a bajon. A Rázsák gátjában mély nyílások voltak, melyek arra hivatottak, hogy az iszapot a Kavéry-ágból a Koléronba vezessék. Caldwell e nyilasokat betömette és a gátat felmagasította ; igy több vizet tudott a Kavéry-be vezetni. De e munkálatoknak az lett a következménye, hogy a Kavéry csakhamar újra feliszapolódott s ezért rajta fenékáteresztöket kellett létesíteni. E fenékmüvekkel aztán sikerült a folyógátat úgy-ahogy tisztán tartani, bár a belejutó vízmennyiség